Ami új, arról mindig mindenki tudni akar!

Világszerte elterjedt trükk, hogy egészen megdöbbentő (sokszor kitalált) sajtóhírekkel rukkolnak elő vállalkozások vagy szervezetek, ezáltal pedig akkora hírverést csapnak maguknak, ami fizetett reklámokból kitermelhetetlen lenne. A médiahack alapvetően az ember örök érdeklődő természetére alapoz és valami újat, valami egyedit tár fel, hogy aztán a egy cég szolgáltatására, tremékére, vagy épp egy társadalmi célú üzenetre fordítsa a figyelmet. Arra gondoltam, hogy ezúttal egy kis toplistát mutatok Nektek a kedvenc médiahackjeimről!

Az idei kedvenc: 2011, Johnny Gold - a magyar celeb
Kigyúrt hapsi meztelenül egy szál párducmintás szuszpenzorban énekel. Mi az? A megfejtés Johnny Gold, hétköznapi nevén Tánczos Tamás, aki nem mindennapi videókkal rukkolt elő, majd generált milliós nézettséget az interneten és a sajtóban. A "silány" minőségű videók csak úgy száguldottak a közösségi portálokon, de még mielőtt jól kinevettük volna magunkat kiderült, hogy az egész csak egy médiahekk: egy új websorozatot hivatott hirdetni. A kezdeményezésnek pedig óriásiproduct placement értéke lett.

És a klasszikusok:

2007, Magyarok Afrikában
Kresalek Dávid filmrendező ötletétől vezérelve Dezső András újságíró kamu-tudósok felsorakoztatásával elterjesztette, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság területén él egy magyar törzs, amely számos jegyében hasonlít a magyarokra. Az álhír tele volt feltűnően zavaros információkkal, mégis rövid idő alatt végigsöpört a magyar médiában, s még most is fellelhetőek nyomai a világhálón.

2007, Barcikai ősanya
Egy régészre hivatkozva arról számolt be a Bors, hogy egy ásatás során minden jel szerint Álmos vezér legenda szerinti nővérének, a „barcikai ősanyának” a sírját találták meg. A hír megjelenése után az MTI tudósítója is foglalkozott a témával, neki a kazincbarcikai önkormányzatnál úgy nyilatkoztak, hogy tudnak a kutatásról és annak a várhatóan szenzációt keltő eredményéről. Az MTI-re felkerült az ásatásról szóló tudósítás, majd egy óra múlva követte a kiegészítés, ami muzeológusoktól kapott információ alapján arról számolt be, hogy szélhámosság történt, a hír nem igaz. Mindez csupán Koltai Róbert, a Megy a gőzös című film népszerűsítésére elindított médiahack akciója volt.

2002, Electro World
Emlékezetes, hogy a szórakoztató és háztartási elektronikai cikkeket kínáló, brit tulajdonú áruház megnyitásakor összegyűlt tömeg komoly közlekedési dugókat okozott Budapesten, a téma ezért vezető hír lett a sajtóban. A rengeteg embert irreális árengedményekkel sikerült odacsalogatni. Az akció azóta iskolát teremtett, hiszen ezzel a gerillataktikával napok alatt országosan ismertté lehet tenni egy üzlet nevét, ami hagyományos reklámokkal sokkal drágább és bizonytalan végeredményű vállalkozás lenne.

2009, Jézus a csokiban van
Mint arra talán többen is emlékeztek, Jezus arca több helyen felbukkant már a történelem során. Ezt a kommunikációs lehetőséget használta fel a Kit Kat az alábbi vírusmarketing kampányában. Egy kettétört Kit Kat-ra feltették Photoshoppal Jézus arcát, majd indult is az álhír. A cél néhány napra a figyelem középpontjába állítani a Kit Kat brandet; mivel utána vélhetően úgyis lebukik a kampány. Az eredmény: több mint 150 000 siteon jelent meg a hír valamilyen formában.

1814, Kocsmai pletyka
Egy magát De Bourg ezredesnek hívó illető egy doveri pubban elhíresztelte, hogy Napóleont meggyilkolták. Ez a háború végét jelentette volna, tehát száguldani kezdett a tőzsde, annak ellenére, hogy Napóleon még hét évet élt ezután.

2008, Zsírozás
Szintén nagy átverés lett az eredménye egy holland művész, Mieke Smits projektjének, aki honlapján keresztül azt hitette el az olvasókkal és a világ számos újságírójával, hogy az Irfak nevű cég újrahasznosítja az emberi zsiradékot, és az ebből készült élelmiszerrel segít az éhező afrikai gyermekeken. A jelentkező ’zsíradók’ közül pedig ingyenes zsírleszívást sorsolnak ki. A nyerteseknek gratulálunk!

Április 1.
A Sports Illustrated nevű lap kitalált egy Sidd Finch nevű baseball játékost, aki egy tibeti monostorban mesteri dobótechnikát sajátított el. Az álhírt április elseje alkalmával eszelte ki az újság és olyan sikeres lett, hogy a "finch" szó az Oxford szótáraiban azóta apró hazugság értelemben szerepel.

2008, Droglátó
A média képviselőit sajtótájékoztatóra hívták azzal a céllal, hogy bemutatják a Droglátót és feltalálóját. Az eszközről a honlapon azt írták, hogy képes kiszűrni a drogfogyasztókat. Az esemény elején azonban bejelentették, hogy sem a találmány, sem Holló János nem létezik. A médiahack akcióra is épülő társadalmi célú kampányt azért találták ki, hogy fórumot teremtsenek a drogprobléma kezelése kapcsán felmerülő valós igényekre és azok ütköztetésére.

1983, Hitler állítólagos naplói
A Stern nevű német lap szenzációs 6 millió dollárért vásárolta meg Hitler állítólagos naplóit, a felfedezést pedig a londoni Times és a Newsweek szakértői is hitelesnek találták. A lap viszont – attól való félelmében, hogy a történet idő előtt kiszivárog – nem vizsgáltatta meg német szakértőkkel a naplót, amiről a publikálás után hamar kiderült, hogy hamisítvány. Gratulálunk!

A reklámszakemberek a növekvő kommunikációs zajjal magyarázzák, hogy mind több nem hagyományos megoldást kell használniuk. Miért is ne? Legyél Te is médiahacker! Mielőtt azonban saját médiahack tervezésébe kezdesz, tudatában kell lenned annak, hogy a hír olyan természetű lesz mint egy legenda, melynek valóságalapja van, de mégis elrugaszkodott. A kampányod lehet túlzó, de nem állíthatsz semmi negatív töltetű valótlanságot létező személyekről, szervezetekről. Nem kapcsolhatsz össze vitaindító felvetéseket létező személyekkel, szervezetekkel. Nem vetíthetsz rá negatív eseményeket valós személyekre, csoportokra. Az akció után pedig mindenképp tudatnod kell az emberekkel, hogy mi volt a médiahacked valódi célja, valamint annak valóságtartalmát is tisztáznod kell!

És ne feledd: a médiahack lényege nem az, hogy az álhírgyártó kiszúrjon egy adott újsággal vagy az olvasókkal, csupán az, hogy az álhír híressé váljon (vagy kevés esetben, hogy a média működési mechanizmusát kritizálja).

Koczka Máté / PR tanácsadó
mate.koczka@gmail.com / +36 20 311-01-22

*** Iratkozz fel az ingyenes PR oktató hírlevél folyamomra itt: https://pr-furfang.blog.hu/2012/08/20/ingyenes_heti_oktato_pr_hirlevel ***