Az elmúlt hónapokban a szerkesztőségek (főleg angol nyelvterületen) ezernyi új kollégát vettek fel: mesterséges intelligenciát. Az AI címeket ajánl, cikket foglal össze, sőt: ha épp olyan napja van, akkor megírja a napi szemlét is. Persze nem neki kell kimenni terepre, kérdezni, tényeket ellenőrizni. Ő csak „segít”.

A Guardian friss cikke szerint egyre több médiacég (pl. Independent, USA Today kiadója vagy a Daily Mirror mögött álló Reach) használ AI-t arra, hogy meglévő tartalmakat újracímkézzen, átszerkesszen, célcsoportokra szabjon. A Reach belső rendszere egy nap alatt akár 150 (!) byline-t is produkálhat egy szerző nevével. És igen, ez már nem elírás – hanem stratégia.

Közben a kiadók elkezdték félteni a saját helyüket a hírolvasók életében. Ha a felhasználó nem is nyitja már meg a portált, hanem csak megkérdezi a telefonját, hogy „mi történt ma?”, akkor ki marad a lánc végén? A hírszolgáltató vagy az AI-asszisztens?

Nem véletlen, hogy a Guardian inkább megegyezett az OpenAI-jal, míg a New York Times pert indított. Mindenki védi, ami még az övé.

Kérdés, hogy a PR-os mit tanulhat ebből. Talán azt: a jó tartalom újrahasznosítható, de az érdemi mondanivalót továbbra is nekünk kell megfogalmazni. A robot tud fogalmazni, de nem tud ráérezni, mi a hír.