Az AI használatának elterjedésével a szerkesztőségekben a barátságos kávéházi beszélgetések helyett az algoritmusok megértése egy lehetséges forradalom lehet a PR területén. Itt az ideje, hogy feltegyünk egy furcsa, mégis fontos kérdést: el kell kezdenünk alkalmazkodni stratégiáinkkal a robotújságírókhoz? Ez nem csak a technológia lépést tartásáról szól; hanem arról, hogy újra kell gondolnunk, hogyan kell majd híreket terjesztenünk és történeteket mesélnünk egy digitalizálódó világban.

Fotó: DALL·E

Naponta körülbelül 328,77 millió terabájt adatot hoz létre a világunk. A hírszobák számára ez azt jelenti, hogy át kell túrniuk egy digitális hegyet, hogy megtalálják a hírkezdeményeket. Az emberi erőfeszítésekkel való sztorikeresés és -értékelés embereknek egyedül rendkívüli kihívást jelent. Ugyanakkor az AI eszközök egyre elérhetőbbek és megfizethetőbbek, így vonzó opciót jelentenek a világ médiavállalatai számára. De mennyire? A London School of Economics 2023 szeptemberi felmérése ezt tárja fel: a megkérdezett 46 ország médiaszervezeteinek döbbenetes 75%-a már a hírgyártási folyamat kezdetén használ mesterséges intelligenciát.

Az Associated Press-től a Reuters-ig, a nagy hírügynökségek már AI-t használnak hírek gyűjtésére, közösségi platformok bányászására és adatkészletek átvizsgálására, hogy új lehetséges híreket találjanak. A RADAR az Egyesült Királyságban közvetlenül nyilvános adatbázisokból készít helyi híreket. Híres lapok, mint például a The Guardian, a Forbes, a The Washington Post, a Bloomberg és a Daily Mirror is használnak AI-t hírgyűjtési folyamataikban. De az AI a újságírásban nem csak a nagyágyúk számára elérhető. A helyi sajtótermékek világszerte bekapcsolódnak a műveletbe, és még teljesen automatizált online kiadványokat is látunk – ahol nincsenek újságírók, nincsenek szerkesztők, csak AI.

Tagadhatatlan, hogy az algoritmusok ma jelentős szerepet játszanak az információk prioritizálásában, osztályozásában és szűrésében, beágyazva magukat a újságírói folyamat különböző szakaszaiba. Távol állnak a tökéletestől; számos problémát, kezdve az elfogultságtól az etikai kérdésekig, meg kell oldani. De nézzük szembe a tényekkel: ez a technológia már itt van, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A teljesen automatizált hírgyártás jelenleg főleg adatalapú történetekre összpontosít, mint például sporteredmények, időjárás-frissítések, közlekedés, ingatlan, kormányzati és pénzügyi jelentések. Az algoritmusok segítségével a kiemelkedő trendek azonosítása mellett az AI képes magától cikkeket létrehozni és közzétenni. Azonban a hírgyűjtés és a lehetséges történetazonosítás sokkal szélesebb: sok szerkesztőség modern technológiákat alkalmaz a közösségi média bejegyzések alapján vagy hirtelen megnövekedett keresési kifejezésekre alapozott trendi történetek megtalálására. Lehetséges a sajtóközlemények szűrése újságírói hírszolgálatokon vagy szerkesztőségi e-mail címeken keresztül. Egyes technológiák még képesek történeti szögeket találni, háttérinformációkat szerezni és a cikkek tényellenőrzésére. Gondoljunk az AI-ra, mint a modern hírkutya, amely történeteket szimatol ki az adatok hegyeiből, és szállítja azokat a hírszerkesztőség asztalára.

Elmúltak azok a napok, amikor a személyes kapcsolatok voltak az egyetlen valuta a média kapcsolatokban? Ahogy az AI állandó jellemzővé válik a szerkesztőségekben, a PR szakemberek új kihívással szembesülnek: a hagyományos módszerek ötvözése a fejlett technológiával. Az AI-nak a hírek létrehozásában betöltött egyre nagyobb szerepe miatt a PR szakemberek és az újságírók közötti egykor kritikus személyes kapcsolatok idővel kevésbé fontosak lehetnek, de legalább osztozik a figyelmünkön.

Most jött el az ideje a PR szakembereknek, hogy okosan bánjanak az AI-vezérelt hírszobákkal és átformálják kommunikációs taktikáikat. Az AI szerepe a hírekben növekszik, és bár jelenleg nem sürgős kérdés, okos dolog elkezdeni gondolkodni azon, hogyan lehet kiemelni a történeteinket. Minden szerkesztőség AI-jának megvannak a sajátosságai, így van egy kis találgatás abban, hogy felkeltse az érdeklődésüket. Gondoljuk át, mit szerethet az AI:

Vannak-e bizonyos formátumok vagy elbeszélési stílusok, amelyeket preferál? Mennyire fontosak a SEO és az AI-barát kulcsszavak? Van-e az AI rendszereknek gyengéje a legújabb trendek és forró témák iránt? És ne feledkezzünk meg a multimédia erejéről – a képek, infografikák, videók – a tartalmunk megoszthatóbbá tételében. Érdemes lehet megfontolni, hogy a sajtóközleményeket minden sajtótermék preferált stílusához igazítva az AI elemzéssel, előnyt szerezhetünk. És ne feledkezzünk meg a közösségi médiáról, a barátunkról. A sajtóközlemények megosztása ott a megfelelő hashtag-ekkel éppen az lehet a jegy az algoritmusok észleléséhez.

Mi működik és mi nem? Még nincsenek válaszaink. Ezek azok a kérdések, amelyeknek több jövőbeli kutatás tárgyai kell, hogy legyenek. És ami ma igaz, az holnap már nem biztos, hogy az lesz.

És hogy megválaszoljam az eredeti kérdést: a robot újságírók talán nem szeretik a kávét, de meg kell találnunk, hogy mi az ő italuk. És ne feledjük régi barátainkat, az emberi újságírókat. A média egyszerűen nem működik érzelmi intelligencia, kritikai gondolkodás, nyomozói képességek és kapcsolatépítés nélkül. Hiszem, hogy mindig lesz helye a hagyományos újságíróknak. Az AI technológia csak segíteni fog nekik az ismétlődő és időigényes feladatokkal, több időt adva a minőségi újságírásra.

Koczka Máté

(Az eredetileg angolul, a medium.com oldalon megjelent cikkem magyar fordítása.)

A sajtóközlemények alapvető eszközei a PR-nak. Egy jól megírt sajtóközlemény nem csak információt közvetít, hanem a márka hírnevét és elismertségét is növeli, és számos módon felhasználható mind a belső, mind a külső kommunikációban.

A sajtóközlemények több mint pusztán információközlő eszközök; létfontosságúak egy vállalat PR stratégiájához. Egy jól megírt sajtóközlemény jelentősen növelheti a márka hírnevét és elismertségét. Statisztikák szerint a cégek, amelyek rendszeresen adnak ki sajtóközleményeket, nagyobb médiamegjelenést és ügyfélelérést érnek el.

Fotó: DALL·E

A sajtóközleményekből származó előnyök maximalizálása érdekében fontos, hogy hatékonyan használjuk fel őket a közzétételük után. Íme néhány stratégia, amelyekkel ezt megvalósíthatod:

Közösségi média posztok: A sajtóközleményeket hatékonyan lehet felhasználni a közösségi médiában, mint például Facebook, Instagram, és LinkedIn. Egy jól kivitelezett poszt, amely az emberi oldalt is bemutatja, növelheti a márka láthatóságát és elismertségét. Fontos, hogy a bejegyzések izgalmasak és vonzóak legyenek, és a célközönség számára releváns tartalmat nyújtsanak. Ez növeli a márka láthatóságát és elismertségét, és lehetőséget biztosít az emberi oldal bemutatására is.

Weboldal menüpont: A "Sajtószoba" vagy "Média megjelenések" szekció létrehozása a weboldalon lehetővé teszi, hogy a látogatók könnyen hozzáférjenek a legfrissebb sajtóközleményekhez és a vállalat megjelenéseihez. Ez nemcsak a hitelességet növeli, hanem az SEO szempontjából is előnyös lehet.

Hírlevél: Építsd be a sajtóközleményeket és média megjelenéseket a cég hírleveleibe, hogy fenntartsd az ügyfelek érdeklődését. Egy jól megtervezett hírlevél, amely kiemeli a vállalat legújabb sikerét, erősítheti az ügyfélkapcsolatokat.

Logók használata: Mutasd meg vizuálisan is, hogy holhallhattak rólatok! A sajtómegjelenések logóinak használata növelheti a vállalat szakértői státuszát. Fontos azonban figyelembe venni a logók szellemi tulajdonjogait, és csak azokat a logókat használni, amelyekre a vállalatnak engedélye van.

A BrandFestival trendLAB a hazai reklámiparág több mint 20 szaktekintélyeinek bevonásával vizsgálta a jövő marketing-kommunikációs trendjeit. A vezetőkből álló grémium a döntéshozatali mechanizmusok, a kognitív torzítások és a viselkedés-közgazdaságtan aktualitásai kapcsán vonta le a következtetéseket, melyek az októberi konferencia vezérfonalát alkotják.

Egyre inkább gyorsuló világunkban a szervezet- és vezetőfejlesztésben, a kommunikációs trendek ismeretében lépést kell tartani a változásokkal. Az a túlélőkészlet, amivel a vezetők korábban rendelkeztek, ma már nem működőképes. Olyan kihívásokkal kell szembe néznünk, amelyek befolyásolják a teljes média- és reklámpiaci értékláncot, a médiapiaci szereplők üzleti modelljeit, a vásárlók médiafogyasztását, termék- és szolgáltatásvásárlási szokásait.

BrandFestival trendLAB - trendek, amik a jövőt formálják

A reklám- és kommunikációs iparág hazai vezetőiből álló grémium a jelen tendenciái alapján vizsgálta a jövő marketing-kommunikációs trendjeit, elsősorban a magyar piac sajátosságait figyelembe véve. A BrandFestival programalkotásának alapjául szolgáló, demokratikus-konferenciamodell keretében szervezett „master mind” találkozókon az üzleti környezetet meghatározó, néhány nagyobb ívű, és pár azonnal is érzékelhető trendet sikerült meghatározni. A számos stratégiai fontosságú terület közül kiemelkedett a fogyasztókkal való kapcsolat-teremtés/bevonás jelentősége.

Hogyan befolyásolja a viselkedés-közgazdaságtan az üzleti sikereket?

A Nobel-díjas Daniel Kahneman és Amos Tversky izraeli-amerikai pszichológusok, valamint Dan Aiely, az emberi döntés irracionalitásának legelismertebb szakértője nyomán
az üzleti világban számos viselkedés-pszichológia által ismert kognitív torzítás létezik, ami nagyban befolyásolja a vásárlási attitűdöt és ezzel a vállalatok nyereségességét és marketing stratégiáját.

Október 28-29-én többek közötti az alábbi hat fogyasztói döntést befolyásoló torzításé lesz a főszerep:

• Veszteségkerülés (loss aversion) - Félelem a veszteségtől = kétszeres konverziós ráta.
• Hiánytorzítás (scarcity bias) - A valós, vagy gerjesztett készlethiány felkorbácsolja az érdeklődést.
• Társadalmi bizonyíték (social proof) - Ha mások is ajánlják, akkor megnő a vásárlási hajlandóság.
• A választás paradoxona (paradox of choice)- A bőség zavara kontraproduktív is lehet.
• Mentális horgonyzás (anchoring effect) - Ártorzító kedvezmények, félrevezető akciók.
• Csali hatás (decoy effect) - A visszautasíthatatlan kettő az egyben ajánlatok.

Az „irracionális fogyasztói döntések” megértése a korábbiaktól gyökeresen más kommunikációs kompetenciákat, stratégiai tervezést igényel. Ennek a megértésében segít
Közép-Európa egyik legjelentősebb márka- és vállalati stratégiai csúcstalálkozója idén, 2021. október 28-29-én, a Budapest Music Centerben a „Viselkedéstudomány” alapgondolata mentén elemzi a jövőt – számos nemzetközi top speaker és hazai előadó segítségével: http://brandfestival.hu/

A BrandFestival trendLAB tagjai:

• Barna Tamás: Republic Group, ügyvezető, a BrandFestival elnöke
• Bene Nikolett: ex. Spar, head of e-commerce
• Bóna Richárd: freelance consultant, monsunkft., ex.ceo
• Burka Szilvia: Praktiker Magyarország, marketing manager
• Csepreghy Nándor: Miniszterelnökség volt parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes
• Csikesz Erika: TV2, értékesítési igazgató
• Berkes Péter: BrandFestival, szakmai igazgató
• Dudás Gergely: R-time, ügyvezető igazgató
• Furák András: Republic Group, portfólió-igazgató
• Gabriel Marton: Michelin, business segment manager (brand director) KLEBER & T3 brands – Europe, Middle East and Africa
• Goneth Jácint: Promolab.Io, head of business development
• Göncz Gábor: Sanofi, head of marketing
• Komándi Krisztián: Frontìra strategic design consultancy, consultant, behavioural science
• Márton Szabolcs: Republic Group, kreatívigazgató, a BrandFestival kreatív vezetője
• Nád-Kántor Mariann: Cofidis, márka- és marketingkommunikációs vezető
• Neszveda Gábor: Magyar Nemzeti Bank, senior researcher
• Oláh Peter: Lego, head of marketing
• Pessenlehner Dóra: Coca-Cola Hellenic Bottling Company, shopper marketing manager
• Pogátsa Zoltán: Nyugat-magyarországi egyetem, magyar közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője
• Schuster Roland: De'Longhi, marketing manager, Romania&Hungary kitchen, home&comfort categories
• Szili Tímea: Cordia, head of marketing
• Szászi Barnabás Imre: Eötvös Loránd University, Decision lab, head of behavioral insight unit at the decision lab
• Tasi Dóra: Jacobs Douwe Egberts, category manager

A szállodák és más szálláshelyek igazán szerencsés helyzetben vannak, ha más vállalkozásokkal hasonlítjuk őket össze PR fronton. Gondolj csak bele: mennyivel szívesebben olvasol cikket utazásról, mint egy csavargyárról vagy egy unalmas gazdasági elemzésről?

Fotó: bostezzzo / Foter

Az utazáshoz élményeket, jó érzéseket kötünk. A szálláshelyek PR és marketing üzeneteit könnyen becsomagolhatjuk egy-egy érdekes és kellemes hírbe, például a környék látnivalóival, gasztronómiájával, vagy a hotel egyedi szolgáltatásaival.

Bekerülni a médiába viszont nem a véletlen műve, és nem is azért írnak valakiről, mert a legjobb, hanem azért, mert jól szervezett a PR-ja. Nem csak drágán megvásárolt hirdetésekkel, hanem jó sztorikkal is bekerülhetünk a sajtóba - ráadásul "ingyen"! Oké: az ingyenességhez hozzátartozik, hogy bár nem kell fizetnünk ezekért a sajtómegjelenésekért, munkát kell befektetnünk. Vagy a sajátunkat, vagy egy munkatársunkét, vagy egy PR ügynökségét, vagy egy szabadúszó PR tanácsadóét ami én is vagyok.

Miben segít a sajtókommunikáció?
- Ismertséget építeni
- Márkát építeni
- Hitelességet, bizalmat növelni
- Munkatársak elkötelezettségét növelni
- Bevételt növelni

Egy alapjáraton pötyögő PR-al évente átlagosan 50-100 médiamegjelenést érhetsz el, amiért nem kell közvetlenül fizetned. Ez már érezhető eredményeket hozhat, érdeklődőket generál és javítja a konverziót.

A hotelek, panziók és egyéb szálláshelyek PR-jánál – ahogyan a klasszikus vállalkozásoknál is – nagyon fontos meghatározni a célközönséget, majd ez alapján olyan lehetséges hírértékeket találni a cégben, amelyekre a legjobban rezonálhatnak.

A legjobb, ha több területben gondolkodunk: egy családokat célzó hotel például ugyanúgy szólhat különböző hírekkel a szakmai sajtónak, mint a családi és női magazinoknak, gasztro lapoknak, életmód és egészség rovatoknak, egyes esetekben a tech, sportújságíróknak. Emellett az üzleti és gazdasági sajtóban a szállodaigazgatót is érdemes pozícionálni.

Fotó: Виктория Бородинова / Pixabay

Milyen PR eszközöket használjunk a média elérésére?
- Sajtóközlemény
- Sajtótájékoztató, sajtóesemény
- Média workshop
- Tesztlehetőség
- Tanulmányút
- Pályázat
- Lobbitevékenység

A felsoroltak közül a sajtóközleményt és a média tanulmányutat emelném ki, mint két leggyakrabban használt és legjobb PR eszközt. A sajtóközleményekkel kész híreket juttathatunk el a média képviselői számára, amelyeket hírérték függvényében jelentetnek meg. A tanulmányutak szervezése költségesebb, de az egyik leghatékonyabb PR eszköz a turizmusban, mivel így a sajtó képviselői közvetlenül tapasztalhatják meg az ügyfelek számára kínált élményt – erről korábban egy teljes posztot írtam, így itt nem fejtem ki bővebben.

A média elérésén kívül is számos PR lehetőség létezik a szálláshelyek számára, csak egy kicsit kreatívnak kell lennünk. Érdemes például „saját sztárokat” építeni:

Miért ne lehetne a hoteligazgató rendszeres megszólaló a szakmai vagy mainstream médiában?

Miért ne főzhetne reggeli tévéműsorokban a szálláshely séfje, vagy adhatná a karácsonyi receptet egy női magazin decemberi számában?

Válasszuk ki a szálloda “arcait” és mutassuk meg őket!

- Legyenek jelen a közösségi médiában rendszeresen frissített Facebook és Instagram-oldallal, vezessenek blogot, esetleg vlogot
- Legyenek rendszeres megszólalói a sajóközleményeinknek, szerepeljenek a médiában
- Mutassuk be őket a szállóvendégeknek is, teremtsünk alkalmat arra, hogy találkozzanak (egyedi rendezvények, fényképes üdvözlőkártya, receptek kinyomtatva, stb.)
- A vendégeknek is mutassuk meg a sajtómegjelenéseket (weben és fizikálisan is)

Remélem sok jó ötletet tudtam adni és elindítottalak a megvalósítás útja felé. :)

Ha elakadtál, kérdésre vagy segítségre lenne szükséged, keress bizalommal!

Koczka Máté, szabadúszó PR tanácsadó
mate@akoczka.com

A Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/

A PR-ra fordított figyelem nélkülözhetetlen ahhoz, hogy fejlődjön a vállalkozásod. A folyamatos kommunikáció hasznos, de sokszor egy jó sajtóközlemény is elég a hírveréshez – főleg a kezdetekkor. Ha még kezdő vagy, és nem teljesen világos számodra, hogyan kell terjeszteni egy sajtóközleményt, akkor ez a blogposzt neked szól.

A médiába való bekerülés legtöbbet használt eszköze a sajtóközlemény. Ezeket az újságcikk szerűen megírt szövegeket kell eljuttatni azoknak az online, nyomtatott, tévés, rádiós szerkesztőknek, akiket szeretnél megcélozni a híreddel. A sajtóközlemény nem összetévesztendő a fizetett PR cikkekel. Egy sajtóközlemény segítségével „ingyenesen”, organikus módon kerülhetsz be a sajtóba. Ezek a „megszerzett” sajtómegjelenések több munkával járnak fizetett társaiknál, viszont általuk olyan módon építhetsz hírnevet és bizalmat a célközönségedben, ahogyan semmi mással. És persze töredék áron.

Arról már korábban írtam, hogy milyen egy jó sajtóközlemény és hogy milyen témákat javaslok, ha nem jut eszedbe semmi. Most abban szeretnék segíteni, hogy mit kell tenned, ha sajtóközleményt szeretnél kiküldeni.

Sajtólista

A sajtóközlemény kiadása vagy kiküldése e-mailben történik egy előre összeállított sajtólistára. A PR ügynökségeknek, PR tanácsadóknak és szabadúszó PR-osoknak általában több saját tematikus sajtólistájuk is létezik és néha projektenként is létrehoznak újakat.

Ha saját sajtólistát szeretnél építeni, arra is van lehetőség. Ehhez gondold át, hogy milyen médiumokat szeretnél elérni és készíts róluk listát. Az impresszumokban minden esetben találsz központi e-mail címeket, amelyeket felvehetsz a sajtólistádra. A legcélszerűbb, ha utánanézel, általában mely rovatvezetők, szerkesztők, újságírók foglalkoznak a Te témáddal, és az ő közvetlen e-mail címüket is rögzíted. Telefonon is érdemes felhívni a figyelmet a közleményre és jelezd: amennyiben kérdés lenne azzal kapcsolatban, akkor kész vagy azt megválaszolni. Persze ez még csak a kezdet, hiszen a későbbiekben kulcsfontosságú, hogy jó közvetlen kapcsolatot alakíts ki a számodra valóban fontos újságírókkal.

Formátum

Ahogyan már említettem, a sajtóközleményeket e-mail formában küldjük ki az újságíróknak. Nagyon fontos, hogy a leveled tárgyában szerepeljen a „sajtóközlemény” szó és az általad készített cikk címe is. Nagyon sok múlik a tárgymezőn, ezért próbálj figyelemfelkeltő címet adni! Gondold át, hogy a szerkesztő helyében te mire kattintanál rá.

Próbáld megkönnyíteni az újságírók munkáját, és úgy küldd ki a sajtóközleményeidet, hogy könnyen olvasható és kimásolható legyen a szöveg. Kerüld a PDF fájlokat és képformátumokat. A legjobb, ha a sajtóközlemény szövegét bemásolod a levéltörzsbe és DOC formában csatolod is mellékletként.

Fotó: Foter

Ha már a mellékleteknél járunk: tedd meg, hogy legalább 3-4 jogtiszta fotót csatolsz az újságíróknak arról a témáról, amiről a cikked szól. Ezzel egyrészt nagyon megkönnyíted a munkájukat, másrészt pedig így te tudod irányítani a sajtómegjelenésed vizuális megjelenését.

Maga a kiküldés

A sajtóközlemények kiküldésének módja nagyban függ a sajtólistád méretétől és a sajtókapcsolataid minőségétől. Egy kisebb listánál elküldheted akár egyenként, névre szólóan a hírt egy hagyományos online levelezővel. Személyes megszólításra kisebb-nagyobb listáknál is jó megoldás egy professzionális hírlevélkiküldő program, ahová csak egyszer kell betáplálni az adatbázist és utána működik. Sokan küldenek egyszerű gmail-es körleveleket is, de itt nagyon figyelj, hogy titkos címzettként szerepeljenek a sajtókapcsolataid – nem kell mindenkinek látnia, hogy kik kapják meg a leveled.

A KKV-k problémája, hogy PR ügynökséget vagy belső PR-os munkatársat fenntartani kínosan nagy költség, főként mert a tiszteletdíj vagy a fizetés az üresjáratok alatt ugyanúgy tétel, mint amikor feladat van.

Erre gyors és praktikus megoldás egy szabadúszó PR tanácsadó „kölcsönzése”, aki cikket ír, szétküldi a hírt a sajtóban, lobbizik a megjelenésekért, követi az eredményeket és nyugtázza, hogy minden szereplő elégedett.

Én is ezzel foglalkozom, a Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/

Koczka Máté, szabadúszó PR tanácsadó
mate@akoczka.com