Többféle szerkesztőség figyelmét is felkeltette az augusztusban elindult Okosmedve ingatlanportál. A témával a Blikk, a Digital Hungary, az MMOnline, a Növekedés.hu, az FM Business, valamint több üzleti, szakmai és regionális oldal is foglalkozott.

A sajtó érdeklődését nem önmagában az keltette fel, hogy új szereplő jelent meg az ingatlanpiacon, hanem az is, hogy az Okosmedve néhány ponton más logikát követ, mint a megszokott hirdetési oldalak. A találati listán például nem lehet pénzért előrébb kerülni: a sorrendet a hirdetések minősége határozza meg.

Ehhez társul, hogy a regisztrált magánhirdetők egyszerre három ingatlant hirdethetnek díjmentesen, és maguk dönthetik el azt is, hogy megadják-e a telefonszámukat az érdeklődőknek. Az oldal nemcsak lakóingatlanokra épít, hanem kereskedelmi, turisztikai, mezőgazdasági és ipari ingatlanok is megjelenhetnek rajta.

Más-más szempontot találtak érdekesnek a szerkesztőségek

A Blikk a szélesebb közönség számára is könnyen érthető oldaláról közelítette meg az új portál indulását, míg a Digital Hungary, az MMOnline, az FM Business, a KKV Magazin és AzÜzlet inkább az új piaci szereplőre és annak működésére helyezte a hangsúlyt.

A Növekedés.hu címében is azt az elemet emelte ki, amely a történet egyik legerősebb sajtóüzenetévé vált: „a hirdetés minősége számít, nem a pénz”. A megjelenési kör az MTI Nemzeti Közleménytárral, valamint további országos, szakmai és regionális felületekkel egészült ki.

Az Okosmedve példája jól mutatja, hogy egy új szolgáltatás indulása akkor lesz igazán érdekes a sajtó számára, ha nemcsak azt lehet elmondani róla, hogy megjelent a piacon, hanem azt is, hogy miben próbál mást nyújtani. Ebben az esetben ez a különbség egyszerűen megfogalmazható volt, ezért többféle médiatípus számára is könnyen feldolgozható történetté vált.

A The Guardian utazási rovata is felfigyelt a 46° Balaton Borbuszra, amely a klasszikus balatoni programok helyett a régió lassabb, helyi élményekre épülő oldalát mutatja meg. A nemzetközi megjelenést egy olyan PR-kommunikáció előzte meg, amelyben a 46° Balaton történetéről szóló sajtóközleményt én küldtem ki a magyar és a nemzetközi sajtólistára is.

A brit lap augusztus 10-én megjelent cikke azért különösen érdekes eredmény, mert egy kifejezetten lokális kezdeményezést emelt nemzetközi turisztikai kontextusba. A teljes Guardian-cikk itt olvasható: Bus wine tour in Hungary’s secret vineyards – The Guardian

A 46° Balaton koncepciója nem egyszerűen a borászatok közötti közlekedésre épül. A Borbusz olyan helyeket kapcsol össze, amelyek autó, előzetes szervezés vagy helyismeret nélkül nehezebben érhetők el, miközben maga az utazás is a balatoni élmény részévé válik. Ezt az irányt bővíti tovább a Káli-medencei Gasztrobusz, amely piacokat, éttermeket, helyi kedvenceket, falvakat és kevésbé ismert helyszíneket is bevon.

A The Guardian megjelenése jól mutatja, hogy a Balaton nemzetközi kommunikációjában azok a történetek is erősek lehetnek, amelyek túlmutatnak a tó hagyományos turisztikai képén. A bor, a gasztronómia, a táj és a helyi szereplők együtt már nem pusztán úti célt, hanem karakteres régiós történetet adnak.

PR-szempontból ez egy fontos tanulság: egy jól körülhatárolt, helyi ötlet akkor tud szélesebb médiakörnyezetben is működni, ha önmagában is érthető és érdekes történetet kínál. A 46° Balaton esetében ezt a „másképp felfedezett Balaton” adta – és ez az üzenet a hazai sajtó mellett a nemzetközi médiában is relevánsnak bizonyult.

Vannak olyan pillanatok, amikor egy hír gyakorlatilag „magát írja”. Nekünk a Collabri esetében pontosan ilyen helyzet adatott, miután virálissá vált az interneten Orbán Viktor rajza, amit az ATV stúdiójában készített. Egy váratlan közéleti momentum, egy szakmailag tiszta álláspont és egy gyors reakció olyan hullámot indított el, amelyet pénzből nagyon nehéz lenne reprodukálni.

De mi történt pontosan?

November 10-én Orbán Viktor hosszú idő után újra interjút adott az ATV-nek. A beszélgetés során, miközben Rónai Egon kérdéseire válaszolt, a miniszterelnök jegyzetelni kezdett, és nonfiguratív jeleket rajzolt egy papírlapra. Miután a fotó kikerült, az ábra néhány órán belül elszabadult az interneten: mémek, grafikák, viccek és elemzések lepték el a közösségi médiát.

Sokan szerették volna viszontlátni a rajzot pólón, pulcsin vagy bögrén. Az egyik magyar print-on-demand platform, a Collabri gyorsan kapni kezdte a megkereséseket: lehet-e nyomtatni? Mikor lesz elérhető? Mi számít jogilag megengedhetőnek?

A Collabri viszont helyesen döntött: szakmai alapon jelezte, hogy a rajz szerzői jogi védelem alatt áll, ezért engedély nélkül nem nyomtatható. Nem állt bele a politikába, nem foglalt állást, egyszerűen csak közölte a tényt. És ez volt a kulcs.

A Collabri korábban már dolgozott velem, így azonnal láttam, hogy ehhez a helyzethez hírérték társul. Nem túlzás azt mondani: a sztori gyakorlatilag kérte, hogy sajtóanyag legyen belőle.

A cég Facebook-oldalán már ott volt egy rövid jogi összefoglaló. Erre építve javasoltam, hogy ebből azonnal csináljunk egy szerkesztőségek számára is fogyasztható, politikamentes, tisztán szakmai sajtóközleményt és minél előbb küldjük ki.

Fotó: https://www.facebook.com/orbanviktor

Néhány órán belül elkészült a szöveg, ment is a sajtólistára. Innen pedig megállíthatatlan volt a sodrás.

Az anyag eljutott minden nagy szerkesztőséghez, és gyakorlatilag fél perceken belül elkezdtek sorban megjelenni a cikkek. A téma egyszerre volt aktuális, szórakoztató és informatív, ráadásul a Collabri megközelítése teljesen pártatlan volt, ezért mindkét politikai oldal ugyanúgy átvette.

Egyetlen nap alatt több mint 30 sajtómegjelenés született, többek között itt:

Forbes, Index, HVG, Tények, Népszava, Blikk, Mfor, Origo, 24.hu, Economx, ATV, Refresher, Mandiner… és még sokan mások.

Orbán is reagált

A váratlan csavar néhány órával később érkezett: a sajtóközleményünket szemléző Forbes-cikk alatti kommentek között maga Orbán Viktor is megszólalt.

A miniszterelnök annyit írt:

„Az engedélyt mindenkinek megadom. Szabadság van!”

Ezzel gyakorlatilag nyilvánosan engedélyezte a rajz felhasználását, ami teljesen új szintre emelte a történetet és további tucatnyi top tier médiamegjelenést generált. A Collabri még aznap elindította az „Orbán-firkás” termékek gyártását.

Fotó: https://www.facebook.com/orbanviktor

Mit tanulhat ebből bármelyik vállalkozás?

A Collabri nem kampányolt, nem reklámozott, nem politizált. Egyetlen dolgot tett: szakmai választ adott egy hirtelen felmerült, országos érdeklődésre számot tartó kérdésre.

Ma, amikor a hírfolyam villámgyorsan változik, a gyors és átgondolt reakció sokkal többet ér bármilyen fizetett kampánynál.

1. Figyelni kell, miről beszél az ország.
   
   
2. Fel kell ismerni, ha egy téma kapcsolatban áll a márkával.
   
   
3. Időben kell megszólalni.
   
   
4. Az üzenetet úgy kell megfogalmazni, hogy az egyszerre legyen hiteles, érthető és sajtóképes.

Ha ezek megvannak, akkor még egy firka is országos sztorivá válhat.

Ha további kérdéseid vannak, vagy szakértő segítségre van szükséged a híreid terjesztésében és a kommunikációs stratégiád fejlesztésében, keress bizalommal! Szívesen segítek a vállalatod sikerének növelésében.

Koczka Máté, PR tanácsadó
mate@akoczka.com
www.akoczka.com

A Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/

Az MI-alapú keresések terjedésével még fontosabb lett a sajtóközlemény a céges kommunikációban. A hagyományos SEO-t ma már egyre inkább az MI váltja fel, amely nem kattintásokra, hanem megbízható forrásokra épít. Az egyszerű, jól tagolt és pontos közleményeket a gépek könnyen beemelik válaszaikba, ezzel növelve a márka láthatóságát és hitelességét.


AI-optimalizáció vs. SEO: Miért lett újra kulcs a sajtóközlemény?

Már te is biztosan tapasztaltad, hogy teljesen átalakult a keresés világa. A klasszikus SEO-t – ahol kulcsszavakért és kattintásokért küzdöttünk – egyre inkább felváltja az AI-optimalizáció és az AEO (Answer Engine Optimization). Ma már sok felhasználó úgy kap választ egy AI-összefoglalóban, hogy közben nem is kattint át weboldalra. Ez elsőre ijesztőnek tűnhet, de valójában hatalmas lehetőség, főleg azoknak a cégeknek, akik következetesen kommunikálnak.

Miért szeretik az AI-rendszerek a sajtóközleményt?

A sajtóközlemény pont olyan tartalom, amit az AI könnyen „felfal”: rövid bekezdések, tiszta adatok, hivatalos források és jól beazonosítható entitások (cégnév, termék, hely, dátum). Ha rendszeresen és több hiteles médiafelületen jelenik meg egy márka közleménye, az AI megtanulja, hogy Te vagy a hiteles forrás. Ez nem csak a láthatóságot növeli, hanem hosszú távon a márka reputációját és hitelességét is építi.

Hogyan néz ki ma egy AI-kompatibilis közlemény?

Amikor írok vagy szerkesztek, mindig ezekre figyelek:

* az első 50 szóban legyen benne a „ki, mit, hol, mikor, miért”,
* entitások pontosan, rövidítések nélkül,
* közérthető nyelvezet, kevesebb zsargon,
* strukturált felépítés: cím, lead, rövid bekezdések, háttérblokk,
* kérdés-válasz szekciók beépítése

A magyar nyelvű AI-tér még nincs túltelítve. Ez azt jelenti, hogy aki most kezd el tudatosan AI-kompatibilis sajtóközleményeket írni és terjeszteni, hamar előnybe kerülhet, nem csak hazai szinten, hanem akár a nemzetközi AI-platformokon is, ha kétnyelvűen kommunikál.

A lényeg: a keresés jövője már nem csak kattintásokról szól, hanem arról, hogy hiteles forrásként idéznek-e minket. A sajtóközlemény így jelenleg az egyik legerősebb fegyver egy cég reputációjának és láthatóságának építésében az AI-korszakban.

Amennyiben profi segítségre van szükséged sajtóközlemények terén, szabadúszó PR tanácsadóként, a hátam mögött több ezer sikeresen publikált cikkel szívesen állok rendelkezésedre.

Sokan azt gondolják, hogy elég megírni egy sajtóközleményt, elküldeni néhány újságírónak, és másnap reggel már jönnek is a cikkek. A valóság azonban egy kicsit árnyaltabb. A sajtó nem reklámfelület, hanem hírszolgáltató – és hogy egy cég vagy történet bekerül-e oda, az sokkal inkább azon múlik, hogyan tálaljuk, nem pedig azon, hogy szerintünk érdekes-e. Nézzük, mi kell ahhoz, hogy egy sajtóközlemény valóban elérje a célját.

Gyakori kérdés ügyfelektől, hogy „szerinted erről érdemes sajtóközleményt írni?” – és a válasz soha nem fekete-fehér. Alapvetően egy közlemény akkor tud jól működni, ha valóban tartalmaz valamilyen hírértékű, érdekes, új vagy akár meglepő információt. A sajtó ugyanis nem marketinges szemmel, hanem olvasói fejjel gondolkodik: számukra az a fontos, hogy az adott sztori érdekes-e a közönségüknek.

Általánosságban elmondható, hogy minél inkább B2C jellegű egy téma – vagyis ha közvetlenül kapcsolódik a hétköznapi emberekhez, olvasókhoz, vásárlókhoz –, annál könnyebben talál utat a médiába. Egy kutatás, ami megmutatja, mitől félnek leginkább a magyarok; egy friss trend, ami átalakítja a vásárlási szokásokat; egy tanulságos ügyfélélmény, amit bárki átérezhet – ezek klasszikusan olyan tartalmak, amiket sok szerkesztőség szívesen felkap.

Az is sokat számít, ha egy téma mögött van valamilyen társadalmi vagy gazdasági kontextus, esetleg valami váratlan vagy emberközeli elem – például egy meglepő statisztika, egy tanulságos személyes történet vagy egy új megoldás egy régi problémára. A lényeg, hogy az újságíró szemszögéből is legyen benne sztori.

Ezzel szemben egy klasszikus „új szolgáltatást indítottunk” típusú bejelentés – ha nem egészül ki valamilyen plusz információval – könnyen elsikkad a hírzajban. Nem azért, mert nem értékes, amit csináltok, hanem mert nem tartalmaz eleget ahhoz, hogy „önjáró hírként” megállja a helyét.

És ami szintén nagyon fontos, különösen B2C témák esetén: egy sajtóközlemény nem varázsütésre működik. Egy kampány jellemzően 1-2 hét alatt érik be, nem pár nap alatt. A mi munkánk ilyenkor nem az, hogy kiküldjük az anyagot és hátradőlünk – hanem az, hogy több hullámban, napi szinten újra és újra felvegyük a kapcsolatot a szerkesztőkkel, újságírókkal, utánkövessük, lobbizzunk, újrafogalmazzunk, ha kell, és ne engedjük el a témát, amíg nincs meg az a garantált megjelenésszám, amit vállaltunk.

Mi évente több száz közleményt készítünk. Nemcsak szöveget írunk, hanem stratégiában gondolkodunk, kontextust adunk a témának, előre végiggondoljuk, milyen médiumoknak lehet érdekes, és ha kell, teljes médiakampányt építünk köré. Éppen ezért tudjuk azt mondani: garantáljuk a megjelenést – és nem akárhol, hanem vezető médiafelületeken.

Ha van egy jó ötleted, egy erős ügyed vagy csak egy megérzésed, hogy ebből lehetne valami, keress, beszéljünk róla! :)

Koczka Máté, PR tanácsadó
www.akoczka.com
mate@akoczka.com

A Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/