Sokan azt gondolják, hogy elég megírni egy sajtóközleményt, elküldeni néhány újságírónak, és másnap reggel már jönnek is a cikkek. A valóság azonban egy kicsit árnyaltabb. A sajtó nem reklámfelület, hanem hírszolgáltató – és hogy egy cég vagy történet bekerül-e oda, az sokkal inkább azon múlik, hogyan tálaljuk, nem pedig azon, hogy szerintünk érdekes-e. Nézzük, mi kell ahhoz, hogy egy sajtóközlemény valóban elérje a célját.

Gyakori kérdés ügyfelektől, hogy „szerinted erről érdemes sajtóközleményt írni?” – és a válasz soha nem fekete-fehér. Alapvetően egy közlemény akkor tud jól működni, ha valóban tartalmaz valamilyen hírértékű, érdekes, új vagy akár meglepő információt. A sajtó ugyanis nem marketinges szemmel, hanem olvasói fejjel gondolkodik: számukra az a fontos, hogy az adott sztori érdekes-e a közönségüknek.

Általánosságban elmondható, hogy minél inkább B2C jellegű egy téma – vagyis ha közvetlenül kapcsolódik a hétköznapi emberekhez, olvasókhoz, vásárlókhoz –, annál könnyebben talál utat a médiába. Egy kutatás, ami megmutatja, mitől félnek leginkább a magyarok; egy friss trend, ami átalakítja a vásárlási szokásokat; egy tanulságos ügyfélélmény, amit bárki átérezhet – ezek klasszikusan olyan tartalmak, amiket sok szerkesztőség szívesen felkap.

Az is sokat számít, ha egy téma mögött van valamilyen társadalmi vagy gazdasági kontextus, esetleg valami váratlan vagy emberközeli elem – például egy meglepő statisztika, egy tanulságos személyes történet vagy egy új megoldás egy régi problémára. A lényeg, hogy az újságíró szemszögéből is legyen benne sztori.

Ezzel szemben egy klasszikus „új szolgáltatást indítottunk” típusú bejelentés – ha nem egészül ki valamilyen plusz információval – könnyen elsikkad a hírzajban. Nem azért, mert nem értékes, amit csináltok, hanem mert nem tartalmaz eleget ahhoz, hogy „önjáró hírként” megállja a helyét.

És ami szintén nagyon fontos, különösen B2C témák esetén: egy sajtóközlemény nem varázsütésre működik. Egy kampány jellemzően 1-2 hét alatt érik be, nem pár nap alatt. A mi munkánk ilyenkor nem az, hogy kiküldjük az anyagot és hátradőlünk – hanem az, hogy több hullámban, napi szinten újra és újra felvegyük a kapcsolatot a szerkesztőkkel, újságírókkal, utánkövessük, lobbizzunk, újrafogalmazzunk, ha kell, és ne engedjük el a témát, amíg nincs meg az a garantált megjelenésszám, amit vállaltunk.

Mi évente több száz közleményt készítünk. Nemcsak szöveget írunk, hanem stratégiában gondolkodunk, kontextust adunk a témának, előre végiggondoljuk, milyen médiumoknak lehet érdekes, és ha kell, teljes médiakampányt építünk köré. Éppen ezért tudjuk azt mondani: garantáljuk a megjelenést – és nem akárhol, hanem vezető médiafelületeken.

Ha van egy jó ötleted, egy erős ügyed vagy csak egy megérzésed, hogy ebből lehetne valami, keress, beszéljünk róla! :)

Koczka Máté, PR tanácsadó
www.akoczka.com
mate@akoczka.com

A Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/

Van úgy, hogy a múlt elképesztő tanácsokat súg a fülünkbe. Kétezer év távlatából nézve a Római Köztársaság utolsó évtizedei már-már történelmi drámaként bontakoznak ki előttünk – vérrel, árulással, sorsfordító csaták zajával. De van ebben a történetben valami más is: egy mesterien felépített kommunikációs játszma, ahol a szavak legalább annyira sebeznek, mint a kardok.

Kr. e. 1. század vége. Róma vezetői már nemcsak a csatatéren, hanem ahogy ma hívnánk, PR téren is egymásnak feszülnek. Az ifjú Octavianus – Caesar örököse, a későbbi Augustus császár – és Marcus Antonius – a híres hadvezér és Kleopátra szeretője – nemcsak fegyverrel, hanem érmékkel vívnak háborút. Szó szerint.

A Római Köztársaság utolsó éveiben a pénzverés nem csupán gazdasági feladat volt. Az érméket hadvezérek és politikai vezetők verették, és szándékosan olyan ikonográfiával és feliratokkal látták el, amelyek támogatták a saját politikai narratívájukat.

Nem voltak újságok, plakátok vagy Facebook-hirdetések. De voltak érmék, amelyeket mindenki látott, megfogott, és nap mint nap emlékeztették őket arra, hogy ki vezeti őket, vagy épp kitől kell félniük.

Octavianus fiatal volt, de nem naiv. Tisztában volt vele, hogy a Caesarhoz fűződő kapcsolata érték – de ez önmagában nem lett volna elég. Így hát felépített magának egy karaktert, egy hőst, aki az ősi római értékeket védi, aki az isteni Caesar örököse, és aki megmenti a köztársaságot a széthullástól.

Az érméken gyakran jelent meg Mars és Apollo, két olyan isten, akik a katonai erényeket és a római dicsőséget testesítették meg. A „DIVI F” felirat – „az isteni Caesar fia” – nemcsak tiszteletet parancsolt, hanem egyértelműen kijelölte Octavianus helyét a politikai térképen. Ezzel párhuzamosan ellenfele, Antonius egyre inkább az „idegen befolyás” szimbólumává vált.

Antoniusnak is volt története – csak épp nem talált igazán hallgatóságra Itáliában. Kleopátrával való szövetségét nem tagadta, sőt, érméken is megjelenítette Egyiptom királynőjét. Ez keleten jól működött, ott legitimációt jelentett. De a római polgárok szemében ez sokkal inkább árulásként hatott. Antonius gyakran ábrázolt keleti isteneket, és hangsúlyozta hadvezéri mivoltát – de nem sikerült a római közvéleményt megnyernie.

Octavianus ezzel szemben pontosan tudta, hogyan keltsen félelmet: azt állította, Antonius Kleopátrával akarja Róma fölé emelni Egyiptomot. A szenátus döntéseiben, a hadsereg lojalitásában és a propagandaüzenetekben ez mind visszaköszönt – és végül Octavianus győzött. Nem csak a csatatéren, hanem a közvéleményben is.

Tanulságok a mai vállalkozóknak

Az érmekorabeli propaganda meglepően aktuális a mai márkaépítés szempontjából. Nem kell ahhoz császárnak lenni, hogy felismerjük: a történetmesélés és a vizualitás az egyik legerősebb eszközünk. Íme néhány klasszikus tanulság, amit érdemes megfogadni:

1. Mondd el te, ki vagy – mielőtt más mondja el helyetted

Octavianus nem várta meg, hogy a közvélemény döntsön. Ő előre meghatározta a saját szerepét: isteni származású örökös, Róma védelmezője. Egy vállalkozás is akkor jár jól, ha maga alakítja ki a narratíváját.

TIPP: Írd le a történeted. Miért alapítottad a céget? Miben vagy más? Milyen értékek mentén dolgozol? Ezekből áll össze a márkád valódi arca.

2. Használj képeket – azok is mesélnek

A római érmék nem a szöveggel, hanem a képi világgal győzték meg az embereket. Ma sincs ez másként: a vizualitás a márka egyik legfontosabb kommunikációs eszköze.

TIPP: Legyen egységes a logód, a színeid, a fotóid. Használj ikonikus csomagolást, és ügyelj arra, hogy minden platformon ugyanaz az arculat jelenjen meg – ez bizalmat épít.

3. Ne félj megnevezni a problémát, amit megoldasz

Octavianus nem csak magát építette, hanem ellenfelét is rombolta – nem személyeskedve, hanem egy világos probléma megnevezésével: Antonius idegen érdekeket szolgál. Ezt a keretet használta mindenhol.

TIPP: Te is világíts rá, hogy mitől „mented meg” az ügyfelet. Például: „Unod, hogy heteket vársz egy válaszra?” vagy „Nálunk nem csak a termék, a kiszolgálás is személyes.”

4. Minden márka mögött lehet egy mítosz

Octavianus mitikus hőssé vált – Caesar örököseként, isteni származással, a régi értékek letéteményeseként. Egy vállalkozás mögött is lehet egy különleges történet, amit újra és újra el lehet mesélni.

TIPP: Legyen ez egy családi történet, egy inspiráló pillanat, vagy egy elhivatottság. Ezt meséld el PR-cikkekben, bemutatkozó oldalon, videóban – mert az emberek történetekre emlékeznek, nem szolgáltatáslistákra.

5. Ismétlés = márkaépítés

Octavianus nem bonyolította túl: „Antonius elárulta Rómát, én védem.” Ezt az üzenetet minden médiumban sulykolta – és működött. A jó márkaüzenet egyszerű és sokszor elhangzik.

TIPP: Fogalmazz meg egy-egy mondatban, hogy mitől különleges a céged. Például:

„Mi nemcsak szállítunk – figyelünk is.”

„Nálunk a vásárló nem szám, hanem név.”

És mondd el ezt mindenhol – a weboldalon, e-mail aláírásban, Insta-posztban, cégtáblán.

Lehet, hogy már nem bronzérmékben kommunikálunk, de a lényeg nem változott: aki jól mesél, annak hisznek. 

Octavianus bebizonyította: egy narratíva elég ahhoz, hogy megváltoztassa a történelem menetét. Egy vállalkozás esetében pedig épp elég lehet ahhoz, hogy megváltoztassa a márka jövőjét.

Az elmúlt hónapokban a szerkesztőségek (főleg angol nyelvterületen) ezernyi új kollégát vettek fel: mesterséges intelligenciát. Az AI címeket ajánl, cikket foglal össze, sőt: ha épp olyan napja van, akkor megírja a napi szemlét is. Persze nem neki kell kimenni terepre, kérdezni, tényeket ellenőrizni. Ő csak „segít”.

A Guardian friss cikke szerint egyre több médiacég (pl. Independent, USA Today kiadója vagy a Daily Mirror mögött álló Reach) használ AI-t arra, hogy meglévő tartalmakat újracímkézzen, átszerkesszen, célcsoportokra szabjon. A Reach belső rendszere egy nap alatt akár 150 (!) byline-t is produkálhat egy szerző nevével. És igen, ez már nem elírás – hanem stratégia.

Közben a kiadók elkezdték félteni a saját helyüket a hírolvasók életében. Ha a felhasználó nem is nyitja már meg a portált, hanem csak megkérdezi a telefonját, hogy „mi történt ma?”, akkor ki marad a lánc végén? A hírszolgáltató vagy az AI-asszisztens?

Nem véletlen, hogy a Guardian inkább megegyezett az OpenAI-jal, míg a New York Times pert indított. Mindenki védi, ami még az övé.

Kérdés, hogy a PR-os mit tanulhat ebből. Talán azt: a jó tartalom újrahasznosítható, de az érdemi mondanivalót továbbra is nekünk kell megfogalmazni. A robot tud fogalmazni, de nem tud ráérezni, mi a hír.

Örömmel osztjuk meg veletek a hírt: cégünk, a Cube-Élmény Kft. hivatalosan is a Magyar Multi Program minősített szakértője lett! Ez azt jelenti, hogy mostantól a pályázatok világában is biztos támaszt nyújtunk, legyen szó kommunikációs vagy marketingtervek kidolgozásáról. A minősítés megszerzése számunkra nemcsak egy elismerés, hanem egy ígéret arra, hogy ügyfeleinket továbbra is a lehető legmagasabb színvonalon támogatjuk céljaik elérésében.

A Magyar Multi Program azért jött létre, hogy a magyar vállalkozások lendületet kapjanak a fejlődéshez. Akár innovációról, exporttevékenység bővítéséről vagy technológiai fejlesztésekről van szó, a program stabil alapot biztosít ahhoz, hogy a hazai cégek nemzetközi színtéren is megállják a helyüket. A különleges az egészben az, hogy csak azok a szakértők vehetnek részt benne, akik valóban megfelelnek a legszigorúbb elvárásoknak. Ez pedig garancia arra, hogy a pályázatok minden esetben professzionálisan készülnek el.

Mi, a Cube-Élmény Kft.-nél, hiszünk abban, hogy minden ügyfél egyedi. Többéves tapasztalatunk a kommunikáció és marketing területén segít abban, hogy a vállalkozások üzenetei pontosan oda jussanak el, ahová kell. Akár márkaépítésről, sajtókommunikációról, PR-ról, célzott üzenetkommunikációról minden projektünk az ügyfeleink igényeihez igazodik. Célunk nemcsak a pályázati feltételek teljesítése, hanem az ügyfeleink hosszú távú növekedésének támogatása is.

Demján Sándor 1+1

A Magyar Multi Program számos lehetőséget kínál, hogy a vállalkozások nagyobb támogatáshoz és szakértői segítséghez jussanak. Kiemelten fontos a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program, ahol a minősített szakértők részvétele alapvető feltétel. Ez a program ideális megoldás azoknak a cégeknek, akik beruházásaikat és fejlesztéseiket hatékonyan szeretnék megvalósítani. Ráadásul garantáltan szakmai hátteret is biztosít a stratégiai és kommunikációs tervezéshez.

Ha vállalkozásod szeretné kiaknázni a pályázatok adta lehetőségeket, és ehhez olyan szakértőkre van szükséged, akik valóban értik a dolgukat, akkor ne habozz, keress minket!

További információért nézd meg szakértői profilunkat a Magyar Multi Program hivatalos oldalán: https://vali.mgfu.hu/hu/experts/item/4836

Mint PR tanácsadó, tudom, hogy a PESO modell kritikus eszköz lehet a KKV vezetők számára a hatékony kommunikációs stratégiák kialakításában. Ebben a cikkben megmutatom, hogyan alkalmazhatják a PESO modellt a KKV-k, és milyen előnyökkel jár ez a gyakorlatban.

A PESO modell négy eleme:

Fizetett média (paid): A fizetett média, mint hirdetések, segíthetnek célzott üzenetek elérésében. Például, egy Facebook hirdetési kampány révén növelhetjük a láthatóságunkat és elérhetjük a kívánt közönséget.

Kiérdemelt média (earned): A sajtóközlemények és a médiamegjelenések elengedhetetlenek a hitelesség építéséhez. Egy jól megírt sajtóközlemény segíthet a márkánk pozitív megítélésében.

Megosztott média (shared): A közösségi média lehetőséget biztosít a közönség bevonására. Egy interaktív Facebook poszt vagy Twitter kampány segíthet megszólítani és bevonni a célközönséget.

Saját média (owned): A saját weboldalak és blogok lehetővé teszik, hogy közvetlenül kommunikáljunk üzeneteinket. Ezen felületek használata növeli a márkánk irányítását és segít a hírnév építésében.

Fotó: Spin Sucks

Gondoljunk csak egy példára: egy KKV bemutat egy új terméket, és egy integrált PESO stratégiával növeli annak láthatóságát. Fizetett hirdetésekkel eléri a célközönséget, sajtóközleményekkel hírnevet és hitelességet épít, közösségi médiában megosztott tartalmakkal bevonja a közönséget, és saját blogján keresztül részletes információt nyújt a termékről.

A sajtóközlemények kulcsfontosságú eszközök az earned média, vagyis a kiérdemelt média területén. A kiérdemelt média azt jelenti, hogy a cég vagy szervezet médiamegjelenéseit nem fizeti meg, hanem a sajtó és más médiumok érdeklődését természetes úton, a tartalmak értéke alapján nyeri el.

A PESO modell alkalmazása nélkülözhetetlen a modern kommunikációs stratégiákban, különösen a KKV-k számára. Ezen integrált megközelítés segít a cégeknek hatékonyan kommunikálni, erősíteni márkájukat és építeni hírnevüket.

Gondold át, hogyan alkalmazhatod a PESO modellt a saját kommunikációs stratégiádban! Kezdd el integrálni ezeket az elemeket, hogy erősítsd a márkádat és építsd a hírneved a piacon. 

Ha további kérdéseid vannak, vagy szakértő segítségre van szükséged a híreid terjesztésében és a kommunikációs stratégiád fejlesztésében, keress bizalommal. Szívesen segítek a vállalatod sikerének növelésében.

Koczka Máté, PR tanácsadó
mate@akoczka.com

A Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/