PR Furfang blog

2021.sze.08.
Írta: koczka_mate komment

5+1 viselkedési torzítás, amiért többet vásárolunk

A BrandFestival trendLAB a hazai reklámiparág több mint 20 szaktekintélyeinek bevonásával vizsgálta a jövő marketing-kommunikációs trendjeit. A vezetőkből álló grémium a döntéshozatali mechanizmusok, a kognitív torzítások és a viselkedés-közgazdaságtan aktualitásai kapcsán vonta le a következtetéseket, melyek az októberi konferencia vezérfonalát alkotják.

1140x235.jpg

Egyre inkább gyorsuló világunkban a szervezet- és vezetőfejlesztésben, a kommunikációs trendek ismeretében lépést kell tartani a változásokkal. Az a túlélőkészlet, amivel a vezetők korábban rendelkeztek, ma már nem működőképes. Olyan kihívásokkal kell szembe néznünk, amelyek befolyásolják a teljes média- és reklámpiaci értékláncot, a médiapiaci szereplők üzleti modelljeit, a vásárlók médiafogyasztását, termék- és szolgáltatásvásárlási szokásait.

BrandFestival trendLAB - trendek, amik a jövőt formálják

A reklám- és kommunikációs iparág hazai vezetőiből álló grémium a jelen tendenciái alapján vizsgálta a jövő marketing-kommunikációs trendjeit, elsősorban a magyar piac sajátosságait figyelembe véve. A BrandFestival programalkotásának alapjául szolgáló, demokratikus-konferenciamodell keretében szervezett „master mind” találkozókon az üzleti környezetet meghatározó, néhány nagyobb ívű, és pár azonnal is érzékelhető trendet sikerült meghatározni. A számos stratégiai fontosságú terület közül kiemelkedett a fogyasztókkal való kapcsolat-teremtés/bevonás jelentősége.

Hogyan befolyásolja a viselkedés-közgazdaságtan az üzleti sikereket?

A Nobel-díjas Daniel Kahneman és Amos Tversky izraeli-amerikai pszichológusok, valamint Dan Aiely, az emberi döntés irracionalitásának legelismertebb szakértője nyomán
az üzleti világban számos viselkedés-pszichológia által ismert kognitív torzítás létezik, ami nagyban befolyásolja a vásárlási attitűdöt és ezzel a vállalatok nyereségességét és marketing stratégiáját.

Október 28-29-én többek közötti az alábbi hat fogyasztói döntést befolyásoló torzításé lesz a főszerep:

  • Veszteségkerülés (loss aversion) - Félelem a veszteségtől = kétszeres konverziós ráta.
  • Hiánytorzítás (scarcity bias) - A valós, vagy gerjesztett készlethiány felkorbácsolja az érdeklődést.
  • Társadalmi bizonyíték (social proof) - Ha mások is ajánlják, akkor megnő a vásárlási hajlandóság.
  • A választás paradoxona (paradox of choice)- A bőség zavara kontraproduktív is lehet.
  • Mentális horgonyzás (anchoring effect) - Ártorzító kedvezmények, félrevezető akciók.
  • Csali hatás (decoy effect) - A visszautasíthatatlan kettő az egyben ajánlatok.

Az „irracionális fogyasztói döntések” megértése a korábbiaktól gyökeresen más kommunikációs kompetenciákat, stratégiai tervezést igényel. Ennek a megértésében segít
Közép-Európa egyik legjelentősebb márka- és vállalati stratégiai csúcstalálkozója idén, 2021. október 28-29-én, a Budapest Music Centerben a „Viselkedéstudomány” alapgondolata mentén elemzi a jövőt – számos nemzetközi top speaker és hazai előadó segítségével: http://brandfestival.hu/

A BrandFestival trendLAB tagjai:

  • Barna Tamás: Republic Group, ügyvezető, a BrandFestival elnöke
  • Bene Nikolett: ex. Spar, head of e-commerce
  • Bóna Richárd: freelance consultant, monsunkft., ex.ceo
  • Burka Szilvia: Praktiker Magyarország, marketing manager
  • Csepreghy Nándor: Miniszterelnökség volt parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes
  • Csikesz Erika: TV2, értékesítési igazgató
  • Berkes Péter: BrandFestival, szakmai igazgató
  • Dudás Gergely: R-time, ügyvezető igazgató
  • Furák András: Republic Group, portfólió-igazgató
  • Gabriel Marton: Michelin, business segment manager (brand director) KLEBER & T3 brands – Europe, Middle East and Africa
  • Goneth Jácint: Promolab.Io, head of business development
  • Göncz Gábor: Sanofi, head of marketing
  • Komándi Krisztián: Frontìra strategic design consultancy, consultant, behavioural science
  • Márton Szabolcs: Republic Group, kreatívigazgató, a BrandFestival kreatív vezetője
  • Nád-Kántor Mariann: Cofidis, márka- és marketingkommunikációs vezető
  • Neszveda Gábor: Magyar Nemzeti Bank, senior researcher
  • Oláh Peter: Lego, head of marketing
  • Pessenlehner Dóra: Coca-Cola Hellenic Bottling Company, shopper marketing manager
  • Pogátsa Zoltán: Nyugat-magyarországi egyetem, magyar közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője
  • Schuster Roland: De'Longhi, marketing manager, Romania&Hungary kitchen, home&comfort categories
  • Szili Tímea: Cordia, head of marketing
  • Szászi Barnabás Imre: Eötvös Loránd University, Decision lab, head of behavioral insight unit at the decision lab
  • Tasi Dóra: Jacobs Douwe Egberts, category manager

 

PR hotelek, panziók és egyéb szálláshelyek számára?

A szállodák és más szálláshelyek igazán szerencsés helyzetben vannak, ha más vállalkozásokkal hasonlítjuk őket össze PR fronton. Gondolj csak bele: mennyivel szívesebben olvasol cikket utazásról, mint egy csavargyárról vagy egy unalmas gazdasági elemzésről?

bostezzzo_foter.jpgFotó: bostezzzo / Foter

Az utazáshoz élményeket, jó érzéseket kötünk. A szálláshelyek PR és marketing üzeneteit könnyen becsomagolhatjuk egy-egy érdekes és kellemes hírbe, például a környék látnivalóival, gasztronómiájával, vagy a hotel egyedi szolgáltatásaival.

Bekerülni a médiába viszont nem a véletlen műve, és nem is azért írnak valakiről, mert a legjobb, hanem azért, mert jól szervezett a PR-ja. Nem csak drágán megvásárolt hirdetésekkel, hanem jó sztorikkal is bekerülhetünk a sajtóba - ráadásul "ingyen"! Oké: az ingyenességhez hozzátartozik, hogy bár nem kell fizetnünk ezekért a sajtómegjelenésekért, munkát kell befektetnünk. Vagy a sajátunkat, vagy egy munkatársunkét, vagy egy PR ügynökségét, vagy egy szabadúszó PR tanácsadóét ami én is vagyok.

Miben segít a sajtókommunikáció?
- Ismertséget építeni
- Márkát építeni
- Hitelességet, bizalmat növelni
- Munkatársak elkötelezettségét növelni
- Bevételt növelni

Egy alapjáraton pötyögő PR-al évente átlagosan 50-100 médiamegjelenést érhetsz el, amiért nem kell közvetlenül fizetned. Ez már érezhető eredményeket hozhat, érdeklődőket generál és javítja a konverziót.

A hotelek, panziók és egyéb szálláshelyek PR-jánál – ahogyan a klasszikus vállalkozásoknál is – nagyon fontos meghatározni a célközönséget, majd ez alapján olyan lehetséges hírértékeket találni a cégben, amelyekre a legjobban rezonálhatnak.

A legjobb, ha több területben gondolkodunk: egy családokat célzó hotel például ugyanúgy szólhat különböző hírekkel a szakmai sajtónak, mint a családi és női magazinoknak, gasztro lapoknak, életmód és egészség rovatoknak, egyes esetekben a tech, sportújságíróknak. Emellett az üzleti és gazdasági sajtóban a szállodaigazgatót is érdemes pozícionálni.

_pixabay.jpgFotó: Виктория Бородинова / Pixabay

Milyen PR eszközöket használjunk a média elérésére?
- Sajtóközlemény
- Sajtótájékoztató, sajtóesemény
- Média workshop
- Tesztlehetőség
- Tanulmányút
- Pályázat
- Lobbitevékenység

A felsoroltak közül a sajtóközleményt és a média tanulmányutat emelném ki, mint két leggyakrabban használt és legjobb PR eszközt. A sajtóközleményekkel kész híreket juttathatunk el a média képviselői számára, amelyeket hírérték függvényében jelentetnek meg. A tanulmányutak szervezése költségesebb, de az egyik leghatékonyabb PR eszköz a turizmusban, mivel így a sajtó képviselői közvetlenül tapasztalhatják meg az ügyfelek számára kínált élményt – erről korábban egy teljes posztot írtam, így itt nem fejtem ki bővebben.

A média elérésén kívül is számos PR lehetőség létezik a szálláshelyek számára, csak egy kicsit kreatívnak kell lennünk. Érdemes például „saját sztárokat” építeni:

Miért ne lehetne a hoteligazgató rendszeres megszólaló a szakmai vagy mainstream médiában?

Miért ne főzhetne reggeli tévéműsorokban a szálláshely séfje, vagy adhatná a karácsonyi receptet egy női magazin decemberi számában?

Válasszuk ki a szálloda “arcait” és mutassuk meg őket!

- Legyenek jelen a közösségi médiában rendszeresen frissített Facebook és Instagram-oldallal, vezessenek blogot, esetleg vlogot
- Legyenek rendszeres megszólalói a sajóközleményeinknek, szerepeljenek a médiában
- Mutassuk be őket a szállóvendégeknek is, teremtsünk alkalmat arra, hogy találkozzanak (egyedi rendezvények, fényképes üdvözlőkártya, receptek kinyomtatva, stb.)
- A vendégeknek is mutassuk meg a sajtómegjelenéseket (weben és fizikálisan is)

Remélem sok jó ötletet tudtam adni és elindítottalak a megvalósítás útja felé. :)

Ha elakadtál, kérdésre vagy segítségre lenne szükséged, keress bizalommal!

Koczka Máté, szabadúszó PR tanácsadó
mate@akoczka.com

A Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/

Sajtóközlemény kiküldése? Segítség, hogyan indulj neki!

A PR-ra fordított figyelem nélkülözhetetlen ahhoz, hogy fejlődjön a vállalkozásod. A folyamatos kommunikáció hasznos, de sokszor egy jó sajtóközlemény is elég a hírveréshez – főleg a kezdetekkor. Ha még kezdő vagy, és nem teljesen világos számodra, hogyan kell terjeszteni egy sajtóközleményt, akkor ez a blogposzt neked szól.

A médiába való bekerülés legtöbbet használt eszköze a sajtóközlemény. Ezeket az újságcikk szerűen megírt szövegeket kell eljuttatni azoknak az online, nyomtatott, tévés, rádiós szerkesztőknek, akiket szeretnél megcélozni a híreddel. A sajtóközlemény nem összetévesztendő a fizetett PR cikkekel. Egy sajtóközlemény segítségével „ingyenesen”, organikus módon kerülhetsz be a sajtóba. Ezek a „megszerzett” sajtómegjelenések több munkával járnak fizetett társaiknál, viszont általuk olyan módon építhetsz hírnevet és bizalmat a célközönségedben, ahogyan semmi mással. És persze töredék áron.

d.jpg
Arról már korábban írtam, hogy milyen egy jó sajtóközlemény és hogy milyen témákat javaslok, ha nem jut eszedbe semmi. Most abban szeretnék segíteni, hogy mit kell tenned, ha sajtóközleményt szeretnél kiküldeni.

Sajtólista

A sajtóközlemény kiadása vagy kiküldése e-mailben történik egy előre összeállított sajtólistára. A PR ügynökségeknek, PR tanácsadóknak és szabadúszó PR-osoknak általában több saját tematikus sajtólistájuk is létezik és néha projektenként is létrehoznak újakat.

Ha saját sajtólistát szeretnél építeni, arra is van lehetőség. Ehhez gondold át, hogy milyen médiumokat szeretnél elérni és készíts róluk listát. Az impresszumokban minden esetben találsz központi e-mail címeket, amelyeket felvehetsz a sajtólistádra. A legcélszerűbb, ha utánanézel, általában mely rovatvezetők, szerkesztők, újságírók foglalkoznak a Te témáddal, és az ő közvetlen e-mail címüket is rögzíted. Telefonon is érdemes felhívni a figyelmet a közleményre és jelezd: amennyiben kérdés lenne azzal kapcsolatban, akkor kész vagy azt megválaszolni. Persze ez még csak a kezdet, hiszen a későbbiekben kulcsfontosságú, hogy jó közvetlen kapcsolatot alakíts ki a számodra valóban fontos újságírókkal.

Formátum

Ahogyan már említettem, a sajtóközleményeket e-mail formában küldjük ki az újságíróknak. Nagyon fontos, hogy a leveled tárgyában szerepeljen a „sajtóközlemény” szó és az általad készített cikk címe is. Nagyon sok múlik a tárgymezőn, ezért próbálj figyelemfelkeltő címet adni! Gondold át, hogy a szerkesztő helyében te mire kattintanál rá.

Próbáld megkönnyíteni az újságírók munkáját, és úgy küldd ki a sajtóközleményeidet, hogy könnyen olvasható és kimásolható legyen a szöveg. Kerüld a PDF fájlokat és képformátumokat. A legjobb, ha a sajtóközlemény szövegét bemásolod a levéltörzsbe és DOC formában csatolod is mellékletként.

d1.jpgFotó: Foter

Ha már a mellékleteknél járunk: tedd meg, hogy legalább 3-4 jogtiszta fotót csatolsz az újságíróknak arról a témáról, amiről a cikked szól. Ezzel egyrészt nagyon megkönnyíted a munkájukat, másrészt pedig így te tudod irányítani a sajtómegjelenésed vizuális megjelenését.

Maga a kiküldés

A sajtóközlemények kiküldésének módja nagyban függ a sajtólistád méretétől és a sajtókapcsolataid minőségétől. Egy kisebb listánál elküldheted akár egyenként, névre szólóan a hírt egy hagyományos online levelezővel. Személyes megszólításra kisebb-nagyobb listáknál is jó megoldás egy professzionális hírlevélkiküldő program, ahová csak egyszer kell betáplálni az adatbázist és utána működik. Sokan küldenek egyszerű gmail-es körleveleket is, de itt nagyon figyelj, hogy titkos címzettként szerepeljenek a sajtókapcsolataid – nem kell mindenkinek látnia, hogy kik kapják meg a leveled.

A KKV-k problémája, hogy PR ügynökséget vagy belső PR-os munkatársat fenntartani kínosan nagy költség, főként mert a tiszteletdíj vagy a fizetés az üresjáratok alatt ugyanúgy tétel, mint amikor feladat van.

Erre gyors és praktikus megoldás egy szabadúszó PR tanácsadó „kölcsönzése”, aki cikket ír, szétküldi a hírt a sajtóban, lobbizik a megjelenésekért, követi az eredményeket és nyugtázza, hogy minden szereplő elégedett.

Én is ezzel foglalkozom, a Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/

Koczka Máté, szabadúszó PR tanácsadó
mate@akoczka.com

süti beállítások módosítása