Vannak olyan pillanatok, amikor egy hír gyakorlatilag „magát írja”. Nekünk a Collabri esetében pontosan ilyen helyzet adatott, miután virálissá vált az interneten Orbán Viktor rajza, amit az ATV stúdiójában készített. Egy váratlan közéleti momentum, egy szakmailag tiszta álláspont és egy gyors reakció olyan hullámot indított el, amelyet pénzből nagyon nehéz lenne reprodukálni.

De mi történt pontosan?

November 10-én Orbán Viktor hosszú idő után újra interjút adott az ATV-nek. A beszélgetés során, miközben Rónai Egon kérdéseire válaszolt, a miniszterelnök jegyzetelni kezdett, és nonfiguratív jeleket rajzolt egy papírlapra. Miután a fotó kikerült, az ábra néhány órán belül elszabadult az interneten: mémek, grafikák, viccek és elemzések lepték el a közösségi médiát.

Sokan szerették volna viszontlátni a rajzot pólón, pulcsin vagy bögrén. Az egyik magyar print-on-demand platform, a Collabri gyorsan kapni kezdte a megkereséseket: lehet-e nyomtatni? Mikor lesz elérhető? Mi számít jogilag megengedhetőnek?

A Collabri viszont helyesen döntött: szakmai alapon jelezte, hogy a rajz szerzői jogi védelem alatt áll, ezért engedély nélkül nem nyomtatható. Nem állt bele a politikába, nem foglalt állást, egyszerűen csak közölte a tényt. És ez volt a kulcs.

A Collabri korábban már dolgozott velem, így azonnal láttam, hogy ehhez a helyzethez hírérték társul. Nem túlzás azt mondani: a sztori gyakorlatilag kérte, hogy sajtóanyag legyen belőle.

A cég Facebook-oldalán már ott volt egy rövid jogi összefoglaló. Erre építve javasoltam, hogy ebből azonnal csináljunk egy szerkesztőségek számára is fogyasztható, politikamentes, tisztán szakmai sajtóközleményt és minél előbb küldjük ki.

Fotó: https://www.facebook.com/orbanviktor

Néhány órán belül elkészült a szöveg, ment is a sajtólistára. Innen pedig megállíthatatlan volt a sodrás.

Az anyag eljutott minden nagy szerkesztőséghez, és gyakorlatilag fél perceken belül elkezdtek sorban megjelenni a cikkek. A téma egyszerre volt aktuális, szórakoztató és informatív, ráadásul a Collabri megközelítése teljesen pártatlan volt, ezért mindkét politikai oldal ugyanúgy átvette.

Egyetlen nap alatt több mint 30 sajtómegjelenés született, többek között itt:

Forbes, Index, HVG, Tények, Népszava, Blikk, Mfor, Origo, 24.hu, Economx, ATV, Refresher, Mandiner… és még sokan mások.

Orbán is reagált

A váratlan csavar néhány órával később érkezett: a sajtóközleményünket szemléző Forbes-cikk alatti kommentek között maga Orbán Viktor is megszólalt.

A miniszterelnök annyit írt:

„Az engedélyt mindenkinek megadom. Szabadság van!”

Ezzel gyakorlatilag nyilvánosan engedélyezte a rajz felhasználását, ami teljesen új szintre emelte a történetet és további tucatnyi top tier médiamegjelenést generált. A Collabri még aznap elindította az „Orbán-firkás” termékek gyártását.

Fotó: https://www.facebook.com/orbanviktor

Mit tanulhat ebből bármelyik vállalkozás?

A Collabri nem kampányolt, nem reklámozott, nem politizált. Egyetlen dolgot tett: szakmai választ adott egy hirtelen felmerült, országos érdeklődésre számot tartó kérdésre.

Ma, amikor a hírfolyam villámgyorsan változik, a gyors és átgondolt reakció sokkal többet ér bármilyen fizetett kampánynál.

1. Figyelni kell, miről beszél az ország.
   
   
2. Fel kell ismerni, ha egy téma kapcsolatban áll a márkával.
   
   
3. Időben kell megszólalni.
   
   
4. Az üzenetet úgy kell megfogalmazni, hogy az egyszerre legyen hiteles, érthető és sajtóképes.

Ha ezek megvannak, akkor még egy firka is országos sztorivá válhat.

Ha további kérdéseid vannak, vagy szakértő segítségre van szükséged a híreid terjesztésében és a kommunikációs stratégiád fejlesztésében, keress bizalommal! Szívesen segítek a vállalatod sikerének növelésében.

Koczka Máté, PR tanácsadó
mate@akoczka.com
www.akoczka.com

A Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/

Az MI-alapú keresések terjedésével még fontosabb lett a sajtóközlemény a céges kommunikációban. A hagyományos SEO-t ma már egyre inkább az MI váltja fel, amely nem kattintásokra, hanem megbízható forrásokra épít. Az egyszerű, jól tagolt és pontos közleményeket a gépek könnyen beemelik válaszaikba, ezzel növelve a márka láthatóságát és hitelességét.


AI-optimalizáció vs. SEO: Miért lett újra kulcs a sajtóközlemény?

Már te is biztosan tapasztaltad, hogy teljesen átalakult a keresés világa. A klasszikus SEO-t – ahol kulcsszavakért és kattintásokért küzdöttünk – egyre inkább felváltja az AI-optimalizáció és az AEO (Answer Engine Optimization). Ma már sok felhasználó úgy kap választ egy AI-összefoglalóban, hogy közben nem is kattint át weboldalra. Ez elsőre ijesztőnek tűnhet, de valójában hatalmas lehetőség, főleg azoknak a cégeknek, akik következetesen kommunikálnak.

Miért szeretik az AI-rendszerek a sajtóközleményt?

A sajtóközlemény pont olyan tartalom, amit az AI könnyen „felfal”: rövid bekezdések, tiszta adatok, hivatalos források és jól beazonosítható entitások (cégnév, termék, hely, dátum). Ha rendszeresen és több hiteles médiafelületen jelenik meg egy márka közleménye, az AI megtanulja, hogy Te vagy a hiteles forrás. Ez nem csak a láthatóságot növeli, hanem hosszú távon a márka reputációját és hitelességét is építi.

Hogyan néz ki ma egy AI-kompatibilis közlemény?

Amikor írok vagy szerkesztek, mindig ezekre figyelek:

* az első 50 szóban legyen benne a „ki, mit, hol, mikor, miért”,
* entitások pontosan, rövidítések nélkül,
* közérthető nyelvezet, kevesebb zsargon,
* strukturált felépítés: cím, lead, rövid bekezdések, háttérblokk,
* kérdés-válasz szekciók beépítése

A magyar nyelvű AI-tér még nincs túltelítve. Ez azt jelenti, hogy aki most kezd el tudatosan AI-kompatibilis sajtóközleményeket írni és terjeszteni, hamar előnybe kerülhet, nem csak hazai szinten, hanem akár a nemzetközi AI-platformokon is, ha kétnyelvűen kommunikál.

A lényeg: a keresés jövője már nem csak kattintásokról szól, hanem arról, hogy hiteles forrásként idéznek-e minket. A sajtóközlemény így jelenleg az egyik legerősebb fegyver egy cég reputációjának és láthatóságának építésében az AI-korszakban.

Amennyiben profi segítségre van szükséged sajtóközlemények terén, szabadúszó PR tanácsadóként, a hátam mögött több ezer sikeresen publikált cikkel szívesen állok rendelkezésedre.

Sokan azt gondolják, hogy elég megírni egy sajtóközleményt, elküldeni néhány újságírónak, és másnap reggel már jönnek is a cikkek. A valóság azonban egy kicsit árnyaltabb. A sajtó nem reklámfelület, hanem hírszolgáltató – és hogy egy cég vagy történet bekerül-e oda, az sokkal inkább azon múlik, hogyan tálaljuk, nem pedig azon, hogy szerintünk érdekes-e. Nézzük, mi kell ahhoz, hogy egy sajtóközlemény valóban elérje a célját.

Gyakori kérdés ügyfelektől, hogy „szerinted erről érdemes sajtóközleményt írni?” – és a válasz soha nem fekete-fehér. Alapvetően egy közlemény akkor tud jól működni, ha valóban tartalmaz valamilyen hírértékű, érdekes, új vagy akár meglepő információt. A sajtó ugyanis nem marketinges szemmel, hanem olvasói fejjel gondolkodik: számukra az a fontos, hogy az adott sztori érdekes-e a közönségüknek.

Általánosságban elmondható, hogy minél inkább B2C jellegű egy téma – vagyis ha közvetlenül kapcsolódik a hétköznapi emberekhez, olvasókhoz, vásárlókhoz –, annál könnyebben talál utat a médiába. Egy kutatás, ami megmutatja, mitől félnek leginkább a magyarok; egy friss trend, ami átalakítja a vásárlási szokásokat; egy tanulságos ügyfélélmény, amit bárki átérezhet – ezek klasszikusan olyan tartalmak, amiket sok szerkesztőség szívesen felkap.

Az is sokat számít, ha egy téma mögött van valamilyen társadalmi vagy gazdasági kontextus, esetleg valami váratlan vagy emberközeli elem – például egy meglepő statisztika, egy tanulságos személyes történet vagy egy új megoldás egy régi problémára. A lényeg, hogy az újságíró szemszögéből is legyen benne sztori.

Ezzel szemben egy klasszikus „új szolgáltatást indítottunk” típusú bejelentés – ha nem egészül ki valamilyen plusz információval – könnyen elsikkad a hírzajban. Nem azért, mert nem értékes, amit csináltok, hanem mert nem tartalmaz eleget ahhoz, hogy „önjáró hírként” megállja a helyét.

És ami szintén nagyon fontos, különösen B2C témák esetén: egy sajtóközlemény nem varázsütésre működik. Egy kampány jellemzően 1-2 hét alatt érik be, nem pár nap alatt. A mi munkánk ilyenkor nem az, hogy kiküldjük az anyagot és hátradőlünk – hanem az, hogy több hullámban, napi szinten újra és újra felvegyük a kapcsolatot a szerkesztőkkel, újságírókkal, utánkövessük, lobbizzunk, újrafogalmazzunk, ha kell, és ne engedjük el a témát, amíg nincs meg az a garantált megjelenésszám, amit vállaltunk.

Mi évente több száz közleményt készítünk. Nemcsak szöveget írunk, hanem stratégiában gondolkodunk, kontextust adunk a témának, előre végiggondoljuk, milyen médiumoknak lehet érdekes, és ha kell, teljes médiakampányt építünk köré. Éppen ezért tudjuk azt mondani: garantáljuk a megjelenést – és nem akárhol, hanem vezető médiafelületeken.

Ha van egy jó ötleted, egy erős ügyed vagy csak egy megérzésed, hogy ebből lehetne valami, keress, beszéljünk róla! :)

Koczka Máté, PR tanácsadó
www.akoczka.com
mate@akoczka.com

A Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/

Van úgy, hogy a múlt elképesztő tanácsokat súg a fülünkbe. Kétezer év távlatából nézve a Római Köztársaság utolsó évtizedei már-már történelmi drámaként bontakoznak ki előttünk – vérrel, árulással, sorsfordító csaták zajával. De van ebben a történetben valami más is: egy mesterien felépített kommunikációs játszma, ahol a szavak legalább annyira sebeznek, mint a kardok.

Kr. e. 1. század vége. Róma vezetői már nemcsak a csatatéren, hanem ahogy ma hívnánk, PR téren is egymásnak feszülnek. Az ifjú Octavianus – Caesar örököse, a későbbi Augustus császár – és Marcus Antonius – a híres hadvezér és Kleopátra szeretője – nemcsak fegyverrel, hanem érmékkel vívnak háborút. Szó szerint.

A Római Köztársaság utolsó éveiben a pénzverés nem csupán gazdasági feladat volt. Az érméket hadvezérek és politikai vezetők verették, és szándékosan olyan ikonográfiával és feliratokkal látták el, amelyek támogatták a saját politikai narratívájukat.

Nem voltak újságok, plakátok vagy Facebook-hirdetések. De voltak érmék, amelyeket mindenki látott, megfogott, és nap mint nap emlékeztették őket arra, hogy ki vezeti őket, vagy épp kitől kell félniük.

Octavianus fiatal volt, de nem naiv. Tisztában volt vele, hogy a Caesarhoz fűződő kapcsolata érték – de ez önmagában nem lett volna elég. Így hát felépített magának egy karaktert, egy hőst, aki az ősi római értékeket védi, aki az isteni Caesar örököse, és aki megmenti a köztársaságot a széthullástól.

Az érméken gyakran jelent meg Mars és Apollo, két olyan isten, akik a katonai erényeket és a római dicsőséget testesítették meg. A „DIVI F” felirat – „az isteni Caesar fia” – nemcsak tiszteletet parancsolt, hanem egyértelműen kijelölte Octavianus helyét a politikai térképen. Ezzel párhuzamosan ellenfele, Antonius egyre inkább az „idegen befolyás” szimbólumává vált.

Antoniusnak is volt története – csak épp nem talált igazán hallgatóságra Itáliában. Kleopátrával való szövetségét nem tagadta, sőt, érméken is megjelenítette Egyiptom királynőjét. Ez keleten jól működött, ott legitimációt jelentett. De a római polgárok szemében ez sokkal inkább árulásként hatott. Antonius gyakran ábrázolt keleti isteneket, és hangsúlyozta hadvezéri mivoltát – de nem sikerült a római közvéleményt megnyernie.

Octavianus ezzel szemben pontosan tudta, hogyan keltsen félelmet: azt állította, Antonius Kleopátrával akarja Róma fölé emelni Egyiptomot. A szenátus döntéseiben, a hadsereg lojalitásában és a propagandaüzenetekben ez mind visszaköszönt – és végül Octavianus győzött. Nem csak a csatatéren, hanem a közvéleményben is.

Tanulságok a mai vállalkozóknak

Az érmekorabeli propaganda meglepően aktuális a mai márkaépítés szempontjából. Nem kell ahhoz császárnak lenni, hogy felismerjük: a történetmesélés és a vizualitás az egyik legerősebb eszközünk. Íme néhány klasszikus tanulság, amit érdemes megfogadni:

1. Mondd el te, ki vagy – mielőtt más mondja el helyetted

Octavianus nem várta meg, hogy a közvélemény döntsön. Ő előre meghatározta a saját szerepét: isteni származású örökös, Róma védelmezője. Egy vállalkozás is akkor jár jól, ha maga alakítja ki a narratíváját.

TIPP: Írd le a történeted. Miért alapítottad a céget? Miben vagy más? Milyen értékek mentén dolgozol? Ezekből áll össze a márkád valódi arca.

2. Használj képeket – azok is mesélnek

A római érmék nem a szöveggel, hanem a képi világgal győzték meg az embereket. Ma sincs ez másként: a vizualitás a márka egyik legfontosabb kommunikációs eszköze.

TIPP: Legyen egységes a logód, a színeid, a fotóid. Használj ikonikus csomagolást, és ügyelj arra, hogy minden platformon ugyanaz az arculat jelenjen meg – ez bizalmat épít.

3. Ne félj megnevezni a problémát, amit megoldasz

Octavianus nem csak magát építette, hanem ellenfelét is rombolta – nem személyeskedve, hanem egy világos probléma megnevezésével: Antonius idegen érdekeket szolgál. Ezt a keretet használta mindenhol.

TIPP: Te is világíts rá, hogy mitől „mented meg” az ügyfelet. Például: „Unod, hogy heteket vársz egy válaszra?” vagy „Nálunk nem csak a termék, a kiszolgálás is személyes.”

4. Minden márka mögött lehet egy mítosz

Octavianus mitikus hőssé vált – Caesar örököseként, isteni származással, a régi értékek letéteményeseként. Egy vállalkozás mögött is lehet egy különleges történet, amit újra és újra el lehet mesélni.

TIPP: Legyen ez egy családi történet, egy inspiráló pillanat, vagy egy elhivatottság. Ezt meséld el PR-cikkekben, bemutatkozó oldalon, videóban – mert az emberek történetekre emlékeznek, nem szolgáltatáslistákra.

5. Ismétlés = márkaépítés

Octavianus nem bonyolította túl: „Antonius elárulta Rómát, én védem.” Ezt az üzenetet minden médiumban sulykolta – és működött. A jó márkaüzenet egyszerű és sokszor elhangzik.

TIPP: Fogalmazz meg egy-egy mondatban, hogy mitől különleges a céged. Például:

„Mi nemcsak szállítunk – figyelünk is.”

„Nálunk a vásárló nem szám, hanem név.”

És mondd el ezt mindenhol – a weboldalon, e-mail aláírásban, Insta-posztban, cégtáblán.

Lehet, hogy már nem bronzérmékben kommunikálunk, de a lényeg nem változott: aki jól mesél, annak hisznek. 

Octavianus bebizonyította: egy narratíva elég ahhoz, hogy megváltoztassa a történelem menetét. Egy vállalkozás esetében pedig épp elég lehet ahhoz, hogy megváltoztassa a márka jövőjét.

Az elmúlt hónapokban a szerkesztőségek (főleg angol nyelvterületen) ezernyi új kollégát vettek fel: mesterséges intelligenciát. Az AI címeket ajánl, cikket foglal össze, sőt: ha épp olyan napja van, akkor megírja a napi szemlét is. Persze nem neki kell kimenni terepre, kérdezni, tényeket ellenőrizni. Ő csak „segít”.

A Guardian friss cikke szerint egyre több médiacég (pl. Independent, USA Today kiadója vagy a Daily Mirror mögött álló Reach) használ AI-t arra, hogy meglévő tartalmakat újracímkézzen, átszerkesszen, célcsoportokra szabjon. A Reach belső rendszere egy nap alatt akár 150 (!) byline-t is produkálhat egy szerző nevével. És igen, ez már nem elírás – hanem stratégia.

Közben a kiadók elkezdték félteni a saját helyüket a hírolvasók életében. Ha a felhasználó nem is nyitja már meg a portált, hanem csak megkérdezi a telefonját, hogy „mi történt ma?”, akkor ki marad a lánc végén? A hírszolgáltató vagy az AI-asszisztens?

Nem véletlen, hogy a Guardian inkább megegyezett az OpenAI-jal, míg a New York Times pert indított. Mindenki védi, ami még az övé.

Kérdés, hogy a PR-os mit tanulhat ebből. Talán azt: a jó tartalom újrahasznosítható, de az érdemi mondanivalót továbbra is nekünk kell megfogalmazni. A robot tud fogalmazni, de nem tud ráérezni, mi a hír.