Az AI használatának elterjedésével a szerkesztőségekben a barátságos kávéházi beszélgetések helyett az algoritmusok megértése egy lehetséges forradalom lehet a PR területén. Itt az ideje, hogy feltegyünk egy furcsa, mégis fontos kérdést: el kell kezdenünk alkalmazkodni stratégiáinkkal a robotújságírókhoz? Ez nem csak a technológia lépést tartásáról szól; hanem arról, hogy újra kell gondolnunk, hogyan kell majd híreket terjesztenünk és történeteket mesélnünk egy digitalizálódó világban.

Fotó: DALL·E

Naponta körülbelül 328,77 millió terabájt adatot hoz létre a világunk. A hírszobák számára ez azt jelenti, hogy át kell túrniuk egy digitális hegyet, hogy megtalálják a hírkezdeményeket. Az emberi erőfeszítésekkel való sztorikeresés és -értékelés embereknek egyedül rendkívüli kihívást jelent. Ugyanakkor az AI eszközök egyre elérhetőbbek és megfizethetőbbek, így vonzó opciót jelentenek a világ médiavállalatai számára. De mennyire? A London School of Economics 2023 szeptemberi felmérése ezt tárja fel: a megkérdezett 46 ország médiaszervezeteinek döbbenetes 75%-a már a hírgyártási folyamat kezdetén használ mesterséges intelligenciát.

Az Associated Press-től a Reuters-ig, a nagy hírügynökségek már AI-t használnak hírek gyűjtésére, közösségi platformok bányászására és adatkészletek átvizsgálására, hogy új lehetséges híreket találjanak. A RADAR az Egyesült Királyságban közvetlenül nyilvános adatbázisokból készít helyi híreket. Híres lapok, mint például a The Guardian, a Forbes, a The Washington Post, a Bloomberg és a Daily Mirror is használnak AI-t hírgyűjtési folyamataikban. De az AI a újságírásban nem csak a nagyágyúk számára elérhető. A helyi sajtótermékek világszerte bekapcsolódnak a műveletbe, és még teljesen automatizált online kiadványokat is látunk – ahol nincsenek újságírók, nincsenek szerkesztők, csak AI.

Tagadhatatlan, hogy az algoritmusok ma jelentős szerepet játszanak az információk prioritizálásában, osztályozásában és szűrésében, beágyazva magukat a újságírói folyamat különböző szakaszaiba. Távol állnak a tökéletestől; számos problémát, kezdve az elfogultságtól az etikai kérdésekig, meg kell oldani. De nézzük szembe a tényekkel: ez a technológia már itt van, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A teljesen automatizált hírgyártás jelenleg főleg adatalapú történetekre összpontosít, mint például sporteredmények, időjárás-frissítések, közlekedés, ingatlan, kormányzati és pénzügyi jelentések. Az algoritmusok segítségével a kiemelkedő trendek azonosítása mellett az AI képes magától cikkeket létrehozni és közzétenni. Azonban a hírgyűjtés és a lehetséges történetazonosítás sokkal szélesebb: sok szerkesztőség modern technológiákat alkalmaz a közösségi média bejegyzések alapján vagy hirtelen megnövekedett keresési kifejezésekre alapozott trendi történetek megtalálására. Lehetséges a sajtóközlemények szűrése újságírói hírszolgálatokon vagy szerkesztőségi e-mail címeken keresztül. Egyes technológiák még képesek történeti szögeket találni, háttérinformációkat szerezni és a cikkek tényellenőrzésére. Gondoljunk az AI-ra, mint a modern hírkutya, amely történeteket szimatol ki az adatok hegyeiből, és szállítja azokat a hírszerkesztőség asztalára.

Elmúltak azok a napok, amikor a személyes kapcsolatok voltak az egyetlen valuta a média kapcsolatokban? Ahogy az AI állandó jellemzővé válik a szerkesztőségekben, a PR szakemberek új kihívással szembesülnek: a hagyományos módszerek ötvözése a fejlett technológiával. Az AI-nak a hírek létrehozásában betöltött egyre nagyobb szerepe miatt a PR szakemberek és az újságírók közötti egykor kritikus személyes kapcsolatok idővel kevésbé fontosak lehetnek, de legalább osztozik a figyelmünkön.

Most jött el az ideje a PR szakembereknek, hogy okosan bánjanak az AI-vezérelt hírszobákkal és átformálják kommunikációs taktikáikat. Az AI szerepe a hírekben növekszik, és bár jelenleg nem sürgős kérdés, okos dolog elkezdeni gondolkodni azon, hogyan lehet kiemelni a történeteinket. Minden szerkesztőség AI-jának megvannak a sajátosságai, így van egy kis találgatás abban, hogy felkeltse az érdeklődésüket. Gondoljuk át, mit szerethet az AI:

Vannak-e bizonyos formátumok vagy elbeszélési stílusok, amelyeket preferál? Mennyire fontosak a SEO és az AI-barát kulcsszavak? Van-e az AI rendszereknek gyengéje a legújabb trendek és forró témák iránt? És ne feledkezzünk meg a multimédia erejéről – a képek, infografikák, videók – a tartalmunk megoszthatóbbá tételében. Érdemes lehet megfontolni, hogy a sajtóközleményeket minden sajtótermék preferált stílusához igazítva az AI elemzéssel, előnyt szerezhetünk. És ne feledkezzünk meg a közösségi médiáról, a barátunkról. A sajtóközlemények megosztása ott a megfelelő hashtag-ekkel éppen az lehet a jegy az algoritmusok észleléséhez.

Mi működik és mi nem? Még nincsenek válaszaink. Ezek azok a kérdések, amelyeknek több jövőbeli kutatás tárgyai kell, hogy legyenek. És ami ma igaz, az holnap már nem biztos, hogy az lesz.

És hogy megválaszoljam az eredeti kérdést: a robot újságírók talán nem szeretik a kávét, de meg kell találnunk, hogy mi az ő italuk. És ne feledjük régi barátainkat, az emberi újságírókat. A média egyszerűen nem működik érzelmi intelligencia, kritikai gondolkodás, nyomozói képességek és kapcsolatépítés nélkül. Hiszem, hogy mindig lesz helye a hagyományos újságíróknak. Az AI technológia csak segíteni fog nekik az ismétlődő és időigényes feladatokkal, több időt adva a minőségi újságírásra.

Koczka Máté

(Az eredetileg angolul, a medium.com oldalon megjelent cikkem magyar fordítása.)