A hérnévél nincs fontosabb dolog! Ha egy csodatevő varázsló azt mondaná, hogy a Coca Cola vagy a McDonald's jó hírnevét az én cégem kapja meg, nem gondolkodnék túl sokat a dolgon... A hírnév mindennél többet ér egy cég életében, azonban ezt nem elég felépíteni, hanem meg is kell tartani! Arról már sokat meséltem, hogy miképp érdemes hatékony és furfangos PR megoldásokat alkalmazni, de arról még nem esett szó, hogy mi történik akkor, amikor valami veszélyezteti vállalkozásunk jó hírnevét! Bármennyire is erős és változatos a kommunikációnk, bármennyire is kiépítettek a sajtókapcsolataink, mindez néhány nap, sőt akár néhány perc alatt is romba dönthető. Ehhez nem kell sok, csak egy apró hiba, egy félresikerült mondat, egy hibás termék vagy egy rosszakaró. A hírnév felépítésében és védelmezésében pedig a statisztikák szerint a PR-nek van elsődleges szerepe.

Mit tehetünk saját hírnevünkért?

1, Online hírnévmenedzsment
Kutatók úgy gondolják, hogy napjaink vezetői már felismerik az internet nyújtotta lehetőségeket, de a nem lebecsülendő kockázatokat is. Azt javaslom, hogy a kockázatok elkerülése végett rendszeresen ellenőrizzük a rólunk megjelenő cikkeket, a cégünkről szóló blogbejegyzéseket, hozzászólásokat, írásokat. Erre már több szolgáltató is vállalkozik (pl. Hírnévvédelem.hu), de olcsóbban is megúszhatjuk a dolgot, ha egyszerűen a Google Alertst használjuk. Itt állítsuk be állandó figyelésre a cégünk teljes nevét, rövidítését, becenevét, a felsővezetők neveit, stb. Miért fontos az Ön jó hírneve az interneten? A válasz egyszerű: valamennyien állandóan információk után kutatunk a világhálón, melyek véleményünket, meggyőződésünket befolyásolják. Talán ebben a pillanatban is éppen beüti valaki az Ön nevét a Google keresőmezőjébe...

2, Mindenkivel jó jóban lenni!
Sosem árt, ha jó kapcsolatot ápolunk a sajtótermékek képviselőivel, az ügyfeleinkkel, a partnereinkkel, a potenciális ügyfelekkel, a hétköznapi emberekkel és úgy általában mindenkivel. Fontos, hogy a vállalaton belül is harmonikus legyen a légkör, és hogy a legapróbb konfliktushelyzetet is azonnal kezeljünk. Ha mindenkivel jóban vagyunk, kevés helyről érheti támadás a vállalkozásunkat!

3, Okos válságkommunikáció
Van, amikor érdemes szakemberhez fordulni! Egy vállalat jó vagy rossz hírét jelentősen befolyásolja, miképpen kommunikál válsághelyzetben. Amikor minden jól megy, mindenki szívesen nyilatkozik, amikor viszont rosszra fordul a helyzet, mindenkinek muszáj! Válsághelyzetben az első 24 óra kommunikációja kulcsfontosságú, ezért átfogó, bármikor azonnal alkalmazható vezetői válságkommunikációs tervet kell készíttetnünk a PR szakértőinkkel.

+ A közösségi médiában való hallgatás egyenlő a halállal!
Amennyiben cégünket meg kell védenünk, akkor gyorsan és hatásosan reagáljunk. Ha rossz hírek ütik fel a fejüket, akkor a cégek már nem engedhetik meg azt a luxust, hogy egy egész hetet, egy egész napot vagy akár csak pár órát is várjanak egy sajtótájékoztató megtartásával, vagy sajtóközlemény kiadásával, amellyel saját szemszögükből is tájékoztatnak a történtekről. A közösségi média lényege ugyanis az azonnali kapcsolat, vagyis a fogyasztók kevéssé lesznek türelmesek az olyan céggel szemben, amely időt tölt azzal a rossz helyzetre való reagálással. Azzal, hogy nem foglalkozunk azonnal a kérdéssel, csak olajat öntünk a tűzre. (forrás: keresooptimalizalas.org)

És a nagy kérdés: cégünk hírneve mérhető?

Pavlik szerint a public relations hatékonyság mérése majdnem olyan nehéz, mint megtalálni a Szent Grál lovagot. A hírnevet ma már lehet és kell is mérni, múltévben pont a Magyar Public Relations Szövetség konferenciáján foglalkoztak behatóan a témával. A szövetség rendezvényén Sager Eszter, a Pricewaterhousecoopers munkatársa az immateriális eszközök értékelésének általuk alkalmazott módszertanát mutatta be. Mint azt a gazdasági szakember elmondta, őket elsősorban akkor bízzák meg a hírnév mérésével, amikor egy cég tulajdonost vált, a nemzetközi számviteli törvény előírása szerint ilyenkor ugyanis az összes immateriális eszközt piaci értékre kell hozni, és beleszámítani a vállalat vételárát meghatározó értékébe. Fontos szerepe van a számszerűsített márkaértéknek továbbá akkor is, amikor peres ügybe keveredik a cég, hiszen így mérhetők a bitorlásból származó károk.

Vannak olyan esetek, amikor a jó hírnevünk megsértése jogilag is szankcionálható. Ne féljünk ügyvédhez fordulni, ha úgy véljük, hogy becsületsértő, méltóságsértő vagy jó hírnevet sértő dolgot tett velünk valaki. Persze a bíróság nem mindig kárpótolja a hírnevünk értékében esett kárt, de valamilyen szintű kompenzációra lelhetünk. Azért arra figyeljünk, hogy a közlés csak akkor minősül jogsértésnek, ha a közfelfogás szerint a tényközlés alkalmas arra, hogy a sértett társadalmi megítélést hátrányosan megváltoztassa.

A public relations az a tudományterület, amellyel a hírnevet gondozzuk. Ha bármi kérdésed lenne ezügyben, csak dobj nekem egy mailt a mate@akoczka.com címre! :)

Kedves Olvasóm,

arra gondoltam, hogy ennyi bejegyzés után végre már találkozhatnánk is! Én már egy éve ott vagyok az összes "Vállalkozz az Éjszakára!" kapcsolatépítő partyn a Creolban, ennek a sorozatnak jövő héten pénteken lesz az évvégi záróeseménye. A rendezvény 21 órától egészen hajnalig tart, a korán érkezőkkel szívesen beszélgetek bármilyen üzlettel vagy nem üzlettel kapcsolatos témáról, sőt PR tanácsokkal is tudok szolgálni. Szóval én ott leszek, nem lesz nehéz megismerni! :)

Egyébként a rendezvény ezt ígéri: "Az év utolsó péntekén egy igazi prémiumkategóriás partyval szeretnénk megköszönni a rengeteg jó bulit, amit együtt töltöttünk el idén. December 30-án a "Vállalkozz az Éjszakára!" kapcsolatépítő partysorozat különkiadásával, egy igai fergeteges évzáró partyval várunk! A bejáratnál gyönyörű bundába öltözött hostesslányok várnak, akik profi kollégáink által készített forró rum punchal és álomfinom kínai szerencsesütivel kedveskednek minden éjfélig érkezőnek! Bent szilveszteri sminkkölteményekkel, szépségsarokkal, gyönyörű lányokkal és B-Life féle karcsúsító étel és italkülönlegességekkel várunk, ahol Czanik Balázzsal is találkozhatsz! A felejthetetlen péntek esti hangulatokról egész évben DJ Kato mester gondoskodott, nélküle nem is zárhatnánk az évet!"

Íme az esemény Facebook oldala, már jópáran visszaigazoltak: http://www.facebook.com/events/127686807346239/

Addig is tessék olvasni a blogot! :)))

Koczka Máté

Ami új, arról mindig mindenki tudni akar!

Világszerte elterjedt trükk, hogy egészen megdöbbentő (sokszor kitalált) sajtóhírekkel rukkolnak elő vállalkozások vagy szervezetek, ezáltal pedig akkora hírverést csapnak maguknak, ami fizetett reklámokból kitermelhetetlen lenne. A médiahack alapvetően az ember örök érdeklődő természetére alapoz és valami újat, valami egyedit tár fel, hogy aztán a egy cég szolgáltatására, tremékére, vagy épp egy társadalmi célú üzenetre fordítsa a figyelmet. Arra gondoltam, hogy ezúttal egy kis toplistát mutatok Nektek a kedvenc médiahackjeimről!

Az idei kedvenc: 2011, Johnny Gold - a magyar celeb
Kigyúrt hapsi meztelenül egy szál párducmintás szuszpenzorban énekel. Mi az? A megfejtés Johnny Gold, hétköznapi nevén Tánczos Tamás, aki nem mindennapi videókkal rukkolt elő, majd generált milliós nézettséget az interneten és a sajtóban. A "silány" minőségű videók csak úgy száguldottak a közösségi portálokon, de még mielőtt jól kinevettük volna magunkat kiderült, hogy az egész csak egy médiahekk: egy új websorozatot hivatott hirdetni. A kezdeményezésnek pedig óriásiproduct placement értéke lett.

És a klasszikusok:

2007, Magyarok Afrikában
Kresalek Dávid filmrendező ötletétől vezérelve Dezső András újságíró kamu-tudósok felsorakoztatásával elterjesztette, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság területén él egy magyar törzs, amely számos jegyében hasonlít a magyarokra. Az álhír tele volt feltűnően zavaros információkkal, mégis rövid idő alatt végigsöpört a magyar médiában, s még most is fellelhetőek nyomai a világhálón.

2007, Barcikai ősanya
Egy régészre hivatkozva arról számolt be a Bors, hogy egy ásatás során minden jel szerint Álmos vezér legenda szerinti nővérének, a „barcikai ősanyának” a sírját találták meg. A hír megjelenése után az MTI tudósítója is foglalkozott a témával, neki a kazincbarcikai önkormányzatnál úgy nyilatkoztak, hogy tudnak a kutatásról és annak a várhatóan szenzációt keltő eredményéről. Az MTI-re felkerült az ásatásról szóló tudósítás, majd egy óra múlva követte a kiegészítés, ami muzeológusoktól kapott információ alapján arról számolt be, hogy szélhámosság történt, a hír nem igaz. Mindez csupán Koltai Róbert, a Megy a gőzös című film népszerűsítésére elindított médiahack akciója volt.

2002, Electro World
Emlékezetes, hogy a szórakoztató és háztartási elektronikai cikkeket kínáló, brit tulajdonú áruház megnyitásakor összegyűlt tömeg komoly közlekedési dugókat okozott Budapesten, a téma ezért vezető hír lett a sajtóban. A rengeteg embert irreális árengedményekkel sikerült odacsalogatni. Az akció azóta iskolát teremtett, hiszen ezzel a gerillataktikával napok alatt országosan ismertté lehet tenni egy üzlet nevét, ami hagyományos reklámokkal sokkal drágább és bizonytalan végeredményű vállalkozás lenne.

2009, Jézus a csokiban van
Mint arra talán többen is emlékeztek, Jezus arca több helyen felbukkant már a történelem során. Ezt a kommunikációs lehetőséget használta fel a Kit Kat az alábbi vírusmarketing kampányában. Egy kettétört Kit Kat-ra feltették Photoshoppal Jézus arcát, majd indult is az álhír. A cél néhány napra a figyelem középpontjába állítani a Kit Kat brandet; mivel utána vélhetően úgyis lebukik a kampány. Az eredmény: több mint 150 000 siteon jelent meg a hír valamilyen formában.

1814, Kocsmai pletyka
Egy magát De Bourg ezredesnek hívó illető egy doveri pubban elhíresztelte, hogy Napóleont meggyilkolták. Ez a háború végét jelentette volna, tehát száguldani kezdett a tőzsde, annak ellenére, hogy Napóleon még hét évet élt ezután.

2008, Zsírozás
Szintén nagy átverés lett az eredménye egy holland művész, Mieke Smits projektjének, aki honlapján keresztül azt hitette el az olvasókkal és a világ számos újságírójával, hogy az Irfak nevű cég újrahasznosítja az emberi zsiradékot, és az ebből készült élelmiszerrel segít az éhező afrikai gyermekeken. A jelentkező ’zsíradók’ közül pedig ingyenes zsírleszívást sorsolnak ki. A nyerteseknek gratulálunk!

Április 1.
A Sports Illustrated nevű lap kitalált egy Sidd Finch nevű baseball játékost, aki egy tibeti monostorban mesteri dobótechnikát sajátított el. Az álhírt április elseje alkalmával eszelte ki az újság és olyan sikeres lett, hogy a "finch" szó az Oxford szótáraiban azóta apró hazugság értelemben szerepel.

2008, Droglátó
A média képviselőit sajtótájékoztatóra hívták azzal a céllal, hogy bemutatják a Droglátót és feltalálóját. Az eszközről a honlapon azt írták, hogy képes kiszűrni a drogfogyasztókat. Az esemény elején azonban bejelentették, hogy sem a találmány, sem Holló János nem létezik. A médiahack akcióra is épülő társadalmi célú kampányt azért találták ki, hogy fórumot teremtsenek a drogprobléma kezelése kapcsán felmerülő valós igényekre és azok ütköztetésére.

1983, Hitler állítólagos naplói
A Stern nevű német lap szenzációs 6 millió dollárért vásárolta meg Hitler állítólagos naplóit, a felfedezést pedig a londoni Times és a Newsweek szakértői is hitelesnek találták. A lap viszont – attól való félelmében, hogy a történet idő előtt kiszivárog – nem vizsgáltatta meg német szakértőkkel a naplót, amiről a publikálás után hamar kiderült, hogy hamisítvány. Gratulálunk!

A reklámszakemberek a növekvő kommunikációs zajjal magyarázzák, hogy mind több nem hagyományos megoldást kell használniuk. Miért is ne? Legyél Te is médiahacker! Mielőtt azonban saját médiahack tervezésébe kezdesz, tudatában kell lenned annak, hogy a hír olyan természetű lesz mint egy legenda, melynek valóságalapja van, de mégis elrugaszkodott. A kampányod lehet túlzó, de nem állíthatsz semmi negatív töltetű valótlanságot létező személyekről, szervezetekről. Nem kapcsolhatsz össze vitaindító felvetéseket létező személyekkel, szervezetekkel. Nem vetíthetsz rá negatív eseményeket valós személyekre, csoportokra. Az akció után pedig mindenképp tudatnod kell az emberekkel, hogy mi volt a médiahacked valódi célja, valamint annak valóságtartalmát is tisztáznod kell!

És ne feledd: a médiahack lényege nem az, hogy az álhírgyártó kiszúrjon egy adott újsággal vagy az olvasókkal, csupán az, hogy az álhír híressé váljon (vagy kevés esetben, hogy a média működési mechanizmusát kritizálja).

Koczka Máté / PR tanácsadó
mate.koczka@gmail.com / +36 20 311-01-22

*** Iratkozz fel az ingyenes PR oktató hírlevél folyamomra itt: https://pr-furfang.blog.hu/2012/08/20/ingyenes_heti_oktato_pr_hirlevel ***

Minden üzletember tudja, hogy a sikeres vállalkozás egyik legfőbb alappillére a kiváló kapcsolatrendszer. Sokan ennek ellenére mégsem fordítanak elegendő figyelmet kapcsolataik építésére, az újságírókkal való kapcsolattartás pedig a legtöbbeknek teljesen idegen fogalom.

Nos, a PR menedzser feladata az, hogy az elfoglalt cégvezető helyett alakítson ki személyes kapcsolatot a sajtótermékek munkatársaival. Azonban ha mégis magunk szeretnénk jó kapcsolatokat kiépíteni a médiával, az alábbiakra érdemes odafigyelnünk:

- Készítsünk egy listát azokról az újságírókról és szerkesztőkről, akik a cégünket érintő témákban publikálnak vagy az ilyen típusú rovatokat vezetik.

- Vegyük fel a listán szereplő személyekkel a kapcsolatot, tudjunk meg rólunk többet! A megszerzett információkat tároljuk egy táblázatban (név, beosztás, sajtótermék, különféle elérhetőségek, kedvenc étel, stb.).

- Keressük a találkozási pontokat! Látogassunk el rendszeresen sajtóeseményekre, esti partykra.

- Kérjük ki az újságíró véleményét! Hívjuk fel minden fontosabb döntésünk előtt, hogy érezze, számít a véleménye!

- Szervezzünk személyes találkozót, munkareggelit, -ebédet, -vacsorát.

- Tudjuk meg, hogy mi érdekli! (Pl. ha tudjuk, hogy az egyik újságíró kedvenc színésze Stohl András, küldjünk el neki érdekes híreket róla!)

Manapság egyre több sajtós és PR ügynökség választ egy kevésbé hatékony, kevés energiaráfordítást és kreativitást igénylő, de mégis drágább megoldást ügyfelei népszerűsítésére.

A PR cikk nem más mint egy fizetett szöveges reklám, ennek megjelenítéséhez nincs szükség újságíróra vagy sajtósra, csak egy marketingesre, aki időben átutalja a kialkudott összeget a megcélzott kiadónak. Nos, én eddigi pályafutásom során még egyetlen egyszer sem alkalmaztam ezt a módszert! Egy pr szakembernek az jelent igazi szakmai sikert, ha a tollából származó írás annak hírértéke, megfogalmazása, információtartalma és kreatív megoldásai miatt lehet segítségére az újságíróknak és szerkesztőknek. De ne szaladjunk ennyire előre, előbb tisztázzuk a fogalmakat:

- Fizetett PR cikk

Az olvasók tévesen az újság szerves részének tekintik és hírként dolgozzák fel az ilyen írásokat, így méltatlanul juttatják előnyhöz a megrendelőjüket a többi hasonló tevékenységű céghez képest. Egyoldalúan, más hasonló termékek és megoldások figyelmen kívül hagyásával azt sugallják, hogy az adott termék, vagy megoldás nagyobb piaci súlyú. Mindennek ellenére ami az előnye, az a hátránya is a pr cikknek, ugyanis irreálisan drágák és csak a megrendelt oldalakon hoznak megjelenést. Ha furfangos sajtóközleményt küldünk ki, sokkal több megjelenést realizálhatunk mint egy ilyen irománnyal. Bár még a fizetett pr cikk reklámértéke is magasabb a szokványos hirdetésekénél, én mégis inkább a sajtóközlemény kiadását választanám. Egyébként a reklámtörvény is tiltja a burkolt reklámot, az olvasó félrevezetését. Az ilyen írás inkább nevezhető reklámriportnak, vagy hirdetésnek, mintsem PR cikknek.

- Furfangos sajtóközlemény

Az újságírók hírt várnak, olyan eseményt, amit érdemes megírni. Nekünk csak jó kapcsolatot kell kialakítanunk velük, és hiteles, pontos tájékoztatást kell adnunk minden olyan eseményről szervezetük életéből, ami közérdeklődésre tarthat számot. Ehhez nem kell más, csak egy ügyes sajtós, aki megragadja a megfelelő témát, aztán a sajtó számára érdekes módon tálalja azt. Ha célba talál az információ, az emberek szívesen beszélnek furfangos közleményedről bárkinek, mert szeretnek jól értesültnek látszani, ezért a "pr hatás" döbbenetesen felerősödhet. Amíg egy fizetett írás sosem fog címlapra kerülni, egy ügyesen eltalált közlemény akár vezető hír lehet a magyar, sőt akár a nemzetközi médiában! Amellett sem szabad elsiklani, hogy a furfangos közlemény tizedannyiba kerül mint egy fizetett PR cikk.

A témában egyébként a Magyar Public Relations Szövetség is tett közzé egy állásfoglalást a honlapján. A pr cikk kifejezés ugyanis az utóbbi időben az igénytelen kommunikációt takarja, ami sértő a hazai pr-szakemberekre nézve, sőt a fogyasztókat is félrevezetheti. A pr nem arról szól, hogy fizetek egy újságírónak azért, hogy cikket írjon az ügyfelemről. Vagy képes vagyok a munkámmal hírértékkel bíró megjelenést produkálni, vagy hirdetés formájában adom el magam, de a pénzért írt cikkeket rendkívül etikátlannak gondolom, de szerintem ezzel nem vagyok egyedül a szakmában.

Ha furfangos pr cikkel kapcsolatos tanácsra van szüksége, keressen bizalommal! :)

Koczka Máté