Aki valaha adott vagy adatott már ki sajtóközleményt, tudja, hogy ez közel sem egyszerű dolog. Íme egy kis segítség a hatásos sajtóanyagok kiadásához!
Gyakorló újságíróként a kollégáimhoz hasonlóan én is 30-40 közleményt kapok az e-mail postafiókomba minden nap! Bevallom, legtöbbjüket a leveleim reggeli átfutásakor egyből az üzenet tárgya alapján szelektálom és nagy részét törlöm, hiszen túlzottan reklámszagú vagy egyszerűen nem releváns számomra. Szóval a 30-ból máris repült kb. 25, így csak néhány maradt, amivel vagy elkezdek foglalkozni, vagy nem. Nos, a következő néhány tippel szeretnék egy kis segítséget adni ahhoz, hogy a Te leveled is benne legyen abban a bizonyos maradék néhányban! ;)
Fotó: Alexas_Fotos / Pixabay
0, Specifikus lista építése
Hiába küldök ki egy megfelelő hírértékű gazdasági hírt egy sportújságírónak vagy a lakberendezési rovat vezetőjének. Fontos, hogy az a személy kapja meg a levelet, akinek valójában címezni szeretnénk. Ehhez érdemes felhívni a célbavett újságok, magazinok, televíziók, rádiók és online portálok szerkesztőségét, hogy adják meg a gazdasági foglalkozó kolléga nevét és elérhetőségét. Kutatást kell végezni az impresszumok alapján, használhatjuk a LinkedIn-t is, de természetesen a közvetlen személyes kapcsolatoknál nincs jobb.
1, Figyelemfelkeltő tárgysor
Ahogyan az elején említettem, a legtöbben a tárgysor alapján szelektálunk a kapott sajtóközlemények között, szóval itt kell izgalmasan, érdekesen összegezned a közleményed lényegét. Ez a nagyjából 10 szónyi szöveg szolgál arra, hogy megragadd az újságírók, szerkesztők figyelmét. Próbálj ne száraz és tárgyszerű, hanem érdekes címet adni a mondandódnak! A cím legyen dinamikus, tömör és utaljon arra, ami jönni fog.
2, Hasznos tartalom
Mindenekelőtt vegyük figyelembe, hogy a sajtóközlemény nem reklám! Itt nem közvetlen ajánlattétellel, árakciókkal és hangzatos reklámszövegekkel, hanem érdekfeszítő történetekkel kell operálnunk.
A sajtóközlemény tartalma tulajdonképpen semmiben sem különbözik egy "normális" újságcikkből. Ahogy az újságíró iskolákban is tanítják, a nyitó bekezdésben meg kell válaszolni a hat alapkérdést (ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan).
A cikkekhez hasonlóan itt is a "fejére állított piramis" szerkezetet érdemes alkalmazni. (Az Amerikából származó módszer lényege, hogy nem az ókori görögökkel, hanem a lényeggel kell indítani, utána következhetnek a részletek.) Emellett fontos, hogy a benne lévő információ alá legyen támasztva: legyenek benne fontos információk és tények. A források legyenek megjelölve, legyenek benne független adatok, összehasonlítás. Kerüljük a fölösleges szavakat, túl sok jelző és határozó. Ne használjuk a szakzsargont és a betű szavakat. Ha nincs ötleted, hogy miről szólhatna a sajtóközleményed, ebben a posztban 25 általános témát gyűjtöttem össze, kifejezetten a KKV-k részére.
3, Megfelelő hosszúság
A sajtóközlemény ne legyen se túl rövid, se túl hosszú! Természetesen a közlemény hosszát a téma és a mondanivaló is befolyásolja, de általában kb. 1500-2000 karakternyi anyagot érdemes eljuttatni a szerkesztőknek. Ne húzzuk el feleslegesen.
4, Személyesség
Ha teheted, küldd egyesével a leveleket vagy válassz olyan szoftvert, amellyel név szerint tudod címezni a levelet. Próbálj közvetlen hangvételben fogalmazni, éreztesd a címzettel, hogy a leveled közvetlen neki szól! Ne küldözgesd ugyanazt a sajtóközleményt újra és újra ugyanannak a kiadónak vagy személynek, mert próbálkozásod visszafelé fog elsülni.
5, Mindig tartalmazza!
A közlemény mindig tartalmazzon egy kérést, a tartalmi rész alatt: „Amennyiben módjukban áll, tájékoztassanak az adatot hírről / felmérésről / eseményről!” A sajtóközlemény mindig tartalmazza a következő sort: „Azonnali Közlésre!” (megj.: ha nem szeretnénk, hogy azonnal nyilvánosságra kerüljön az információ, akkor ezt írjuk le, vagy mondjuk el a szerkesztőknek, újságíróknak). Szerepeljen benne a dátum és a kapcsolattartó személy neve. Nagyon fontos, hogy megfelelő képanyagot és esetenként videóanyagot is csatoljunk a levélhez, a mai világban ez már elengedhetetlen.
6, Két formátumban
A levéltestben lévő közlemény mellett érdemes egy csatolt fájlban is elküldeni a szöveget, hogy biztosan mindenki meg tudja nyitni az anyagot. Emellett érdemes a témában segédanyagokat is rendelkezésre bocsájtani: pl. nagyobb képadatbázis, háttérinformációk, nyilatkozók elérhetőségei.
A sajtóközlemények kiküldésével kapcsolatban egy másik blogbejegyzésemben írtam bővebben, amit ide kattintva érsz el.
Koczka Máté / PR tanácsadó
mate.koczka@gmail.com / +36 20 311-01-22
Update: frissítve 2020-ban.