A sajtóközlemény egy alapvető eszköz a PR-ban, amely lehetővé teszi, hogy a cégek népszerűsítsék magukat és építsék a reputációjukat. De mi teszi a sajtóközleményt igazán hatékony és figyelemre méltóvá? Összegyűjtöttem pár fontos alapot, amelyek betartásával jó minőségű sajtóközleményeket készíthetünk. Nézzük meg a kulcsfontosságú elemeket! A bejegyzés végén egy minta sajtóközleményt is mutatok.

Először is, a címnek azonnal fel kell keltenie az érdeklődést. Ez az első dolog, amit az olvasók látnak, ezért létfontosságú, hogy rövid, tömör legyen és közvetlenül a lényegre utaljon. Ezt követi az alcím, amely további információkat és kontextust ad a témához, segítve az olvasót a mélyebb megértésben.

Fontos továbbá, hogy a sajtóközlemény tartalmazza a közzététel dátumát és a helyszínt, hiszen ezek az információk kulcsfontosságúak a kontextus megértéséhez. A bevezető bekezdésben a "ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan" kérdésekre adott válaszoknak kell megjelenniük, amelyek az összefoglalóban segítik az olvasót a közlemény lényegének gyors megértésében.

A jó sajtóközlemény világosan és érthetően kommunikál, elkerülve a szakzsargont és a bonyolult kifejezéseket. Az idézetek hozzáadása személyes hangot ad a közleményhez és növeli annak hitelességét, míg a háttérinformációk segítenek az olvasóknak jobban megérteni a közlemény kontextusát és jelentőségét.

A sajtóközlemény végén fontos egy rövid leírás a kiadó szervezetről, hogy az olvasók többet megtudhassanak róla, valamint a kapcsolattartó adatai, amelyek biztosítják az elérhetőséget a további információk és a sajtókapcsolatok számára. Ezekkel a kulcselemekkel egy sajtóközlemény nem csak tájékoztat, hanem meggyőz és elkötelezi az olvasót, és lehet az első lépés egy sikeres kommunikációs stratégiában.

Fotó: Pixabay

Sajtóközlemény minta:

Cím: Példa Egyesület Bejelenti Innovatív Közösségi Programját

Alcím: Új kezdeményezés, amely a helyi közösségeket célozza, elindult városunkban

Budapest, 2024. január 3. - A Példa Egyesület ma bejelentette új, "Közösségünk Jövője" nevű kezdeményezését, amely a helyi közösségek fejlődését és összetartását hivatott erősíteni.

Bevezető bekezdés: A "Közösségünk Jövője" program célja, hogy támogatást nyújtson a helyi közösségeknek különböző projektek és események szervezésében. A program keretében a Példa Egyesület szakértői segítséget nyújtanak a közösségi kezdeményezések tervezésében és megvalósításában.

Részletes tartalom: Az új kezdeményezés keretében a Példa Egyesület többek között oktatási programokat, közösségi rendezvényeket és helyi fejlesztéseket támogat. A program célja, hogy összekösse a helyi lakosokat, és lehetőséget adjon nekik közös célok megvalósítására.

Idézet, Példa Egyesület elnökétől: "Hiszünk abban, hogy a közösségek ereje a közös munkában és a közös célokban rejlik. A 'Közösségünk Jövője' programmal szeretnénk hozzájárulni a helyi közösségek erősítéséhez és fejlődéséhez."

Háttérinformációk: A Példa Egyesület 2010 óta működik a közösségi fejlesztés és a helyi kezdeményezések támogatása terén. A szervezet számos sikeres projektet valósított már meg, amelyek hozzájárultak a helyi közösségek jólétéhez és összetartásához.

Céginformációk: A Példa Egyesület egy nonprofit szervezet, amely a társadalmi felelősségvállalás és a közösségi összefogás területén tevékenykedik.

Kapcsolattartó adatai: További információkért kérjük, forduljon Kovács Anna sajtószóvivőhöz az anna.kovacs@egyesulet.hu e-mail címen, vagy hívja a +36 1 234 5678 telefonszámot.

És hogy milyen egy jó sajtóközlemény tartalma? Egy korábbi bejyegzésembn erről is írtam, ez ide kattintva érhető el.

Ha további kérdéseid vannak, vagy szakértő segítségre van szükséged a híreid terjesztésében és a kommunikációs stratégiád fejlesztésében, keress bizalommal. Szívesen segítek a vállalatod sikerének növelésében.

Koczka Máté, PR tanácsadó
mate@akoczka.com

A Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/

Az AI használatának elterjedésével a szerkesztőségekben a barátságos kávéházi beszélgetések helyett az algoritmusok megértése egy lehetséges forradalom lehet a PR területén. Itt az ideje, hogy feltegyünk egy furcsa, mégis fontos kérdést: el kell kezdenünk alkalmazkodni stratégiáinkkal a robotújságírókhoz? Ez nem csak a technológia lépést tartásáról szól; hanem arról, hogy újra kell gondolnunk, hogyan kell majd híreket terjesztenünk és történeteket mesélnünk egy digitalizálódó világban.

Fotó: DALL·E

Naponta körülbelül 328,77 millió terabájt adatot hoz létre a világunk. A hírszobák számára ez azt jelenti, hogy át kell túrniuk egy digitális hegyet, hogy megtalálják a hírkezdeményeket. Az emberi erőfeszítésekkel való sztorikeresés és -értékelés embereknek egyedül rendkívüli kihívást jelent. Ugyanakkor az AI eszközök egyre elérhetőbbek és megfizethetőbbek, így vonzó opciót jelentenek a világ médiavállalatai számára. De mennyire? A London School of Economics 2023 szeptemberi felmérése ezt tárja fel: a megkérdezett 46 ország médiaszervezeteinek döbbenetes 75%-a már a hírgyártási folyamat kezdetén használ mesterséges intelligenciát.

Az Associated Press-től a Reuters-ig, a nagy hírügynökségek már AI-t használnak hírek gyűjtésére, közösségi platformok bányászására és adatkészletek átvizsgálására, hogy új lehetséges híreket találjanak. A RADAR az Egyesült Királyságban közvetlenül nyilvános adatbázisokból készít helyi híreket. Híres lapok, mint például a The Guardian, a Forbes, a The Washington Post, a Bloomberg és a Daily Mirror is használnak AI-t hírgyűjtési folyamataikban. De az AI a újságírásban nem csak a nagyágyúk számára elérhető. A helyi sajtótermékek világszerte bekapcsolódnak a műveletbe, és még teljesen automatizált online kiadványokat is látunk – ahol nincsenek újságírók, nincsenek szerkesztők, csak AI.

Tagadhatatlan, hogy az algoritmusok ma jelentős szerepet játszanak az információk prioritizálásában, osztályozásában és szűrésében, beágyazva magukat a újságírói folyamat különböző szakaszaiba. Távol állnak a tökéletestől; számos problémát, kezdve az elfogultságtól az etikai kérdésekig, meg kell oldani. De nézzük szembe a tényekkel: ez a technológia már itt van, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A teljesen automatizált hírgyártás jelenleg főleg adatalapú történetekre összpontosít, mint például sporteredmények, időjárás-frissítések, közlekedés, ingatlan, kormányzati és pénzügyi jelentések. Az algoritmusok segítségével a kiemelkedő trendek azonosítása mellett az AI képes magától cikkeket létrehozni és közzétenni. Azonban a hírgyűjtés és a lehetséges történetazonosítás sokkal szélesebb: sok szerkesztőség modern technológiákat alkalmaz a közösségi média bejegyzések alapján vagy hirtelen megnövekedett keresési kifejezésekre alapozott trendi történetek megtalálására. Lehetséges a sajtóközlemények szűrése újságírói hírszolgálatokon vagy szerkesztőségi e-mail címeken keresztül. Egyes technológiák még képesek történeti szögeket találni, háttérinformációkat szerezni és a cikkek tényellenőrzésére. Gondoljunk az AI-ra, mint a modern hírkutya, amely történeteket szimatol ki az adatok hegyeiből, és szállítja azokat a hírszerkesztőség asztalára.

Elmúltak azok a napok, amikor a személyes kapcsolatok voltak az egyetlen valuta a média kapcsolatokban? Ahogy az AI állandó jellemzővé válik a szerkesztőségekben, a PR szakemberek új kihívással szembesülnek: a hagyományos módszerek ötvözése a fejlett technológiával. Az AI-nak a hírek létrehozásában betöltött egyre nagyobb szerepe miatt a PR szakemberek és az újságírók közötti egykor kritikus személyes kapcsolatok idővel kevésbé fontosak lehetnek, de legalább osztozik a figyelmünkön.

Most jött el az ideje a PR szakembereknek, hogy okosan bánjanak az AI-vezérelt hírszobákkal és átformálják kommunikációs taktikáikat. Az AI szerepe a hírekben növekszik, és bár jelenleg nem sürgős kérdés, okos dolog elkezdeni gondolkodni azon, hogyan lehet kiemelni a történeteinket. Minden szerkesztőség AI-jának megvannak a sajátosságai, így van egy kis találgatás abban, hogy felkeltse az érdeklődésüket. Gondoljuk át, mit szerethet az AI:

Vannak-e bizonyos formátumok vagy elbeszélési stílusok, amelyeket preferál? Mennyire fontosak a SEO és az AI-barát kulcsszavak? Van-e az AI rendszereknek gyengéje a legújabb trendek és forró témák iránt? És ne feledkezzünk meg a multimédia erejéről – a képek, infografikák, videók – a tartalmunk megoszthatóbbá tételében. Érdemes lehet megfontolni, hogy a sajtóközleményeket minden sajtótermék preferált stílusához igazítva az AI elemzéssel, előnyt szerezhetünk. És ne feledkezzünk meg a közösségi médiáról, a barátunkról. A sajtóközlemények megosztása ott a megfelelő hashtag-ekkel éppen az lehet a jegy az algoritmusok észleléséhez.

Mi működik és mi nem? Még nincsenek válaszaink. Ezek azok a kérdések, amelyeknek több jövőbeli kutatás tárgyai kell, hogy legyenek. És ami ma igaz, az holnap már nem biztos, hogy az lesz.

És hogy megválaszoljam az eredeti kérdést: a robot újságírók talán nem szeretik a kávét, de meg kell találnunk, hogy mi az ő italuk. És ne feledjük régi barátainkat, az emberi újságírókat. A média egyszerűen nem működik érzelmi intelligencia, kritikai gondolkodás, nyomozói képességek és kapcsolatépítés nélkül. Hiszem, hogy mindig lesz helye a hagyományos újságíróknak. Az AI technológia csak segíteni fog nekik az ismétlődő és időigényes feladatokkal, több időt adva a minőségi újságírásra.

Koczka Máté

(Az eredetileg angolul, a medium.com oldalon megjelent cikkem magyar fordítása.)

A sajtóközlemények alapvető eszközei a PR-nak. Egy jól megírt sajtóközlemény nem csak információt közvetít, hanem a márka hírnevét és elismertségét is növeli, és számos módon felhasználható mind a belső, mind a külső kommunikációban.

A sajtóközlemények több mint pusztán információközlő eszközök; létfontosságúak egy vállalat PR stratégiájához. Egy jól megírt sajtóközlemény jelentősen növelheti a márka hírnevét és elismertségét. Statisztikák szerint a cégek, amelyek rendszeresen adnak ki sajtóközleményeket, nagyobb médiamegjelenést és ügyfélelérést érnek el.

Fotó: DALL·E

A sajtóközleményekből származó előnyök maximalizálása érdekében fontos, hogy hatékonyan használjuk fel őket a közzétételük után. Íme néhány stratégia, amelyekkel ezt megvalósíthatod:

Közösségi média posztok: A sajtóközleményeket hatékonyan lehet felhasználni a közösségi médiában, mint például Facebook, Instagram, és LinkedIn. Egy jól kivitelezett poszt, amely az emberi oldalt is bemutatja, növelheti a márka láthatóságát és elismertségét. Fontos, hogy a bejegyzések izgalmasak és vonzóak legyenek, és a célközönség számára releváns tartalmat nyújtsanak. Ez növeli a márka láthatóságát és elismertségét, és lehetőséget biztosít az emberi oldal bemutatására is.

Weboldal menüpont: A "Sajtószoba" vagy "Média megjelenések" szekció létrehozása a weboldalon lehetővé teszi, hogy a látogatók könnyen hozzáférjenek a legfrissebb sajtóközleményekhez és a vállalat megjelenéseihez. Ez nemcsak a hitelességet növeli, hanem az SEO szempontjából is előnyös lehet.

Hírlevél: Építsd be a sajtóközleményeket és média megjelenéseket a cég hírleveleibe, hogy fenntartsd az ügyfelek érdeklődését. Egy jól megtervezett hírlevél, amely kiemeli a vállalat legújabb sikerét, erősítheti az ügyfélkapcsolatokat.

Logók használata: Mutasd meg vizuálisan is, hogy holhallhattak rólatok! A sajtómegjelenések logóinak használata növelheti a vállalat szakértői státuszát. Fontos azonban figyelembe venni a logók szellemi tulajdonjogait, és csak azokat a logókat használni, amelyekre a vállalatnak engedélye van.

A BrandFestival trendLAB a hazai reklámiparág több mint 20 szaktekintélyeinek bevonásával vizsgálta a jövő marketing-kommunikációs trendjeit. A vezetőkből álló grémium a döntéshozatali mechanizmusok, a kognitív torzítások és a viselkedés-közgazdaságtan aktualitásai kapcsán vonta le a következtetéseket, melyek az októberi konferencia vezérfonalát alkotják.

Egyre inkább gyorsuló világunkban a szervezet- és vezetőfejlesztésben, a kommunikációs trendek ismeretében lépést kell tartani a változásokkal. Az a túlélőkészlet, amivel a vezetők korábban rendelkeztek, ma már nem működőképes. Olyan kihívásokkal kell szembe néznünk, amelyek befolyásolják a teljes média- és reklámpiaci értékláncot, a médiapiaci szereplők üzleti modelljeit, a vásárlók médiafogyasztását, termék- és szolgáltatásvásárlási szokásait.

BrandFestival trendLAB - trendek, amik a jövőt formálják

A reklám- és kommunikációs iparág hazai vezetőiből álló grémium a jelen tendenciái alapján vizsgálta a jövő marketing-kommunikációs trendjeit, elsősorban a magyar piac sajátosságait figyelembe véve. A BrandFestival programalkotásának alapjául szolgáló, demokratikus-konferenciamodell keretében szervezett „master mind” találkozókon az üzleti környezetet meghatározó, néhány nagyobb ívű, és pár azonnal is érzékelhető trendet sikerült meghatározni. A számos stratégiai fontosságú terület közül kiemelkedett a fogyasztókkal való kapcsolat-teremtés/bevonás jelentősége.

Hogyan befolyásolja a viselkedés-közgazdaságtan az üzleti sikereket?

A Nobel-díjas Daniel Kahneman és Amos Tversky izraeli-amerikai pszichológusok, valamint Dan Aiely, az emberi döntés irracionalitásának legelismertebb szakértője nyomán
az üzleti világban számos viselkedés-pszichológia által ismert kognitív torzítás létezik, ami nagyban befolyásolja a vásárlási attitűdöt és ezzel a vállalatok nyereségességét és marketing stratégiáját.

Október 28-29-én többek közötti az alábbi hat fogyasztói döntést befolyásoló torzításé lesz a főszerep:

• Veszteségkerülés (loss aversion) - Félelem a veszteségtől = kétszeres konverziós ráta.
• Hiánytorzítás (scarcity bias) - A valós, vagy gerjesztett készlethiány felkorbácsolja az érdeklődést.
• Társadalmi bizonyíték (social proof) - Ha mások is ajánlják, akkor megnő a vásárlási hajlandóság.
• A választás paradoxona (paradox of choice)- A bőség zavara kontraproduktív is lehet.
• Mentális horgonyzás (anchoring effect) - Ártorzító kedvezmények, félrevezető akciók.
• Csali hatás (decoy effect) - A visszautasíthatatlan kettő az egyben ajánlatok.

Az „irracionális fogyasztói döntések” megértése a korábbiaktól gyökeresen más kommunikációs kompetenciákat, stratégiai tervezést igényel. Ennek a megértésében segít
Közép-Európa egyik legjelentősebb márka- és vállalati stratégiai csúcstalálkozója idén, 2021. október 28-29-én, a Budapest Music Centerben a „Viselkedéstudomány” alapgondolata mentén elemzi a jövőt – számos nemzetközi top speaker és hazai előadó segítségével: http://brandfestival.hu/

A BrandFestival trendLAB tagjai:

• Barna Tamás: Republic Group, ügyvezető, a BrandFestival elnöke
• Bene Nikolett: ex. Spar, head of e-commerce
• Bóna Richárd: freelance consultant, monsunkft., ex.ceo
• Burka Szilvia: Praktiker Magyarország, marketing manager
• Csepreghy Nándor: Miniszterelnökség volt parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes
• Csikesz Erika: TV2, értékesítési igazgató
• Berkes Péter: BrandFestival, szakmai igazgató
• Dudás Gergely: R-time, ügyvezető igazgató
• Furák András: Republic Group, portfólió-igazgató
• Gabriel Marton: Michelin, business segment manager (brand director) KLEBER & T3 brands – Europe, Middle East and Africa
• Goneth Jácint: Promolab.Io, head of business development
• Göncz Gábor: Sanofi, head of marketing
• Komándi Krisztián: Frontìra strategic design consultancy, consultant, behavioural science
• Márton Szabolcs: Republic Group, kreatívigazgató, a BrandFestival kreatív vezetője
• Nád-Kántor Mariann: Cofidis, márka- és marketingkommunikációs vezető
• Neszveda Gábor: Magyar Nemzeti Bank, senior researcher
• Oláh Peter: Lego, head of marketing
• Pessenlehner Dóra: Coca-Cola Hellenic Bottling Company, shopper marketing manager
• Pogátsa Zoltán: Nyugat-magyarországi egyetem, magyar közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője
• Schuster Roland: De'Longhi, marketing manager, Romania&Hungary kitchen, home&comfort categories
• Szili Tímea: Cordia, head of marketing
• Szászi Barnabás Imre: Eötvös Loránd University, Decision lab, head of behavioral insight unit at the decision lab
• Tasi Dóra: Jacobs Douwe Egberts, category manager

A szállodák és más szálláshelyek igazán szerencsés helyzetben vannak, ha más vállalkozásokkal hasonlítjuk őket össze PR fronton. Gondolj csak bele: mennyivel szívesebben olvasol cikket utazásról, mint egy csavargyárról vagy egy unalmas gazdasági elemzésről?

Fotó: bostezzzo / Foter

Az utazáshoz élményeket, jó érzéseket kötünk. A szálláshelyek PR és marketing üzeneteit könnyen becsomagolhatjuk egy-egy érdekes és kellemes hírbe, például a környék látnivalóival, gasztronómiájával, vagy a hotel egyedi szolgáltatásaival.

Bekerülni a médiába viszont nem a véletlen műve, és nem is azért írnak valakiről, mert a legjobb, hanem azért, mert jól szervezett a PR-ja. Nem csak drágán megvásárolt hirdetésekkel, hanem jó sztorikkal is bekerülhetünk a sajtóba - ráadásul "ingyen"! Oké: az ingyenességhez hozzátartozik, hogy bár nem kell fizetnünk ezekért a sajtómegjelenésekért, munkát kell befektetnünk. Vagy a sajátunkat, vagy egy munkatársunkét, vagy egy PR ügynökségét, vagy egy szabadúszó PR tanácsadóét ami én is vagyok.

Miben segít a sajtókommunikáció?
- Ismertséget építeni
- Márkát építeni
- Hitelességet, bizalmat növelni
- Munkatársak elkötelezettségét növelni
- Bevételt növelni

Egy alapjáraton pötyögő PR-al évente átlagosan 50-100 médiamegjelenést érhetsz el, amiért nem kell közvetlenül fizetned. Ez már érezhető eredményeket hozhat, érdeklődőket generál és javítja a konverziót.

A hotelek, panziók és egyéb szálláshelyek PR-jánál – ahogyan a klasszikus vállalkozásoknál is – nagyon fontos meghatározni a célközönséget, majd ez alapján olyan lehetséges hírértékeket találni a cégben, amelyekre a legjobban rezonálhatnak.

A legjobb, ha több területben gondolkodunk: egy családokat célzó hotel például ugyanúgy szólhat különböző hírekkel a szakmai sajtónak, mint a családi és női magazinoknak, gasztro lapoknak, életmód és egészség rovatoknak, egyes esetekben a tech, sportújságíróknak. Emellett az üzleti és gazdasági sajtóban a szállodaigazgatót is érdemes pozícionálni.

Fotó: Виктория Бородинова / Pixabay

Milyen PR eszközöket használjunk a média elérésére?
- Sajtóközlemény
- Sajtótájékoztató, sajtóesemény
- Média workshop
- Tesztlehetőség
- Tanulmányút
- Pályázat
- Lobbitevékenység

A felsoroltak közül a sajtóközleményt és a média tanulmányutat emelném ki, mint két leggyakrabban használt és legjobb PR eszközt. A sajtóközleményekkel kész híreket juttathatunk el a média képviselői számára, amelyeket hírérték függvényében jelentetnek meg. A tanulmányutak szervezése költségesebb, de az egyik leghatékonyabb PR eszköz a turizmusban, mivel így a sajtó képviselői közvetlenül tapasztalhatják meg az ügyfelek számára kínált élményt – erről korábban egy teljes posztot írtam, így itt nem fejtem ki bővebben.

A média elérésén kívül is számos PR lehetőség létezik a szálláshelyek számára, csak egy kicsit kreatívnak kell lennünk. Érdemes például „saját sztárokat” építeni:

Miért ne lehetne a hoteligazgató rendszeres megszólaló a szakmai vagy mainstream médiában?

Miért ne főzhetne reggeli tévéműsorokban a szálláshely séfje, vagy adhatná a karácsonyi receptet egy női magazin decemberi számában?

Válasszuk ki a szálloda “arcait” és mutassuk meg őket!

- Legyenek jelen a közösségi médiában rendszeresen frissített Facebook és Instagram-oldallal, vezessenek blogot, esetleg vlogot
- Legyenek rendszeres megszólalói a sajóközleményeinknek, szerepeljenek a médiában
- Mutassuk be őket a szállóvendégeknek is, teremtsünk alkalmat arra, hogy találkozzanak (egyedi rendezvények, fényképes üdvözlőkártya, receptek kinyomtatva, stb.)
- A vendégeknek is mutassuk meg a sajtómegjelenéseket (weben és fizikálisan is)

Remélem sok jó ötletet tudtam adni és elindítottalak a megvalósítás útja felé. :)

Ha elakadtál, kérdésre vagy segítségre lenne szükséged, keress bizalommal!

Koczka Máté, szabadúszó PR tanácsadó
mate@akoczka.com

A Facebook-oldalamon találsz több infót rólam: https://www.facebook.com/koczka.mate.pr.tanacsado/